Az adatok szerint Horvátország elutasította Magyarország és Szlovákia kérését a kibővített olajszállítási kapacitásokra vonatkozóan. A Janaf horvát olajvezeték-üzemeltető vállalat közleménye alapján a 2025-ös évre vonatkozó magyar igény 6,2 millió tonna nyersolaj szállítását célozta, ami 1,8 millió tonnával haladja meg a JANAF és a MOL között jelenleg érvényben lévő szerződéses kötelezettséget.
A horvát fél álláspontja szerint a megnövelt kapacitásigény teljesítése jelentős technikai és logisztikai kihívást jelentene. A JANAF közlése alapján a jelenlegi infrastruktúra 4,4 millió tonna éves szállítási kapacitásra van optimalizálva a magyar irányba, és a kért mennyiség biztosításához nagyobb beruházásokra lenne szükség. Az elutasítás hátterében technikai okok mellett üzleti megfontolások is állhatnak, különösen a hosszú távú kapacitáslekötési garanciák hiányában.
A helyzet különösen érzékeny az orosz kőolajimport európai korlátozásainak fényében. Magyarország és Szlovákia a 2022-ben bevezetett szankciók alól átmeneti mentességet kapott, de középtávú stratégiájukban az alternatív beszerzési útvonalak fejlesztése kulcsfontosságú. Az Adria-vezeték megnövelt kapacitása fontos diverzifikációs lehetőséget jelentene, hiszen ezen keresztül nem-orosz eredetű kőolaj is érkezhetne a magyar és szlovák finomítókba.
A transzparencia szempontjából figyelemre méltó, hogy az érintett felek kommunikációja eltérő hangsúlyokat tartalmaz. Míg a horvát fél technikai korlátokra hivatkozik, szakértők szerint regionális energiapolitikai szempontok is szerepet játszhatnak. Az eset rávilágít, hogy a közép-európai energiabiztonság nemcsak műszaki, hanem komoly geopolitikai kérdés is, ahol az állampolgároknak érdemes figyelemmel kísérniük a transzparens tájékoztatást és a hosszú távú energiastratégiai döntések hátterét.
