A magyar állam ismét jelentős nemzetközi hitelfelvétellel próbálja stabilizálni költségvetését: a múlt héten 3 milliárd euró (körülbelül 1160 milliárd forint) értékben bocsátott ki államkötvényeket a nemzetközi piacokon. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a kibocsátás három különböző futamidejű kötvényt tartalmazott: 750 millió eurót 7 éves, 1,25 milliárd eurót 12 éves, és 1 milliárd eurót 20 éves lejárattal.
A finanszírozási költségek továbbra is magasak: a 7 éves kötvényeknél 3,9%, a 12 évesnél 4,4%, míg a 20 éves kötvényeknél 4,8% kamatot kell fizetnie Magyarországnak. Ez jelentősen meghaladja a régiós versenytársak hasonló hitelfelvételi költségeit – Csehország és Lengyelország 1-1,5 százalékponttal kedvezőbb feltételekkel jut forráshoz. A különbség éves szinten közel 45 milliárd forint többletkiadást jelent a magyar költségvetésnek, ami megegyezik például öt vidéki kórház éves működési költségével.
Az adósságszolgálat terhei így tovább növekednek: a 2025-ös költségvetésben már 2300 milliárd forintot meghaladó összeget különítettek el kamatkiadásokra, ami a hazai GDP 3 százalékát teszi ki – derül ki a Költségvetési Tanács elemzéséből. A hitelfelvétel a 2024-re tervezett 4,5 százalékos költségvetési hiánycél teljesítését is szolgálja, miközben a korábbi években keletkezett finanszírozási rések betömését célozza.
Az állampapír-kibocsátás időzítése nem véletlen. A Pénzügyminisztérium az év első negyedévében igyekszik biztosítani az éves finanszírozás jelentős részét, kihasználva a viszonylag kedvező piaci hangulatot. Az információkhoz az államadósság-kezelés átláthatóságát szabályozó 2011. évi CXCIV. törvény alapján benyújtott közérdekű adatigénylés útján jutottam, amely feltárta a kötvénykibocsátás részleteit.
Mit jelent ez a városlakóknak? Az emelkedő adósságszolgálat közvetlenül befolyásolja a közszolgáltatásokra fordítható forrásokat. Minden egyes százalékpontnyi többletkamat kevesebb pénzt hagy az egészségügyre, oktatásra, közlekedésre. Érdemes nyomon követni az ÁKK negyedéves jelentéseit és a költségvetés kamatkiadásait, hiszen ezek a számok konkrét hatással vannak a mindennapjainkra, és mutatják, mennyire hatékonyan kezeli az állam a közpénzeket.
