A hazai gyógyszeripar exportja 2023-ban 25%-kal zuhant az előző évhez képest, miközben a szektor 1,8 millió eurós nettó exportőrből nettó importőrré vált – derül ki a KSH legfrissebb adataiból. Ez különösen aggasztó tendencia, hiszen a gyógyszeripar hagyományosan a magyar gazdaság egyik húzóágazata, amely évtizedekig pozitív külkereskedelmi mérleget produkált.
Az export visszaesésének hátterében összetett problémák állnak. A MAGYOSZ szakmai konferenciáján elhangzottak szerint a gyógyszeripari vállalatok egyre nehezebben találnak megfelelően képzett munkaerőt, különösen a vidéki nagyvárosokban. „A hazai gyógyszeripari cégeknek továbbra is jelentős versenyképességi hátránnyal kell megküzdeniük a globális piacon, amit súlyosbít a képzett szakemberek hiánya” – fogalmazott Dr. Hodász István, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.
Az Infotv. alapján kikért adatokból nyomon követhető, hogy a szektor K+F ráfordításai nominálisan ugyan növekedtek, de a GDP-hez viszonyított arányuk stagnál. A nagyobb vidéki egyetemi városokban (Debrecen, Szeged, Pécs) található gyógyszeripari vállalatok és felsőoktatási intézmények együttműködése elmarad a nyugat-európai mintáktól. Az elemzésünk során megvizsgáltuk a 2019-2023 közötti időszak közbeszerzési adatait, amelyek azt mutatják, hogy a gyógyszeripari kutatásfejlesztési projektek finanszírozása nem tartott lépést az inflációval.
A helyzet különösen Északkelet-Magyarországon kritikus, ahol a magasan képzett szakemberek elvándorlása tovább súlyosbítja a problémát. A jövő szempontjából kulcsfontosságú lenne a felsőoktatási intézmények és a gyógyszeripari vállalatok szorosabb együttműködése, valamint a kutatás-fejlesztési tevékenységek célzott támogatása, amire jó példák már láthatók Debrecenben és Szegeden. Az átlátható költségvetési adatok szerint azonban a 2024-es és 2025-ös előrejelzések további piaci bizonytalanságot mutatnak.
