Az inflációs ráta Magyarországon 2024 első negyedévében 3,6%-ra mérséklődött, ami jelentős javulás a 2023-as kétszámjegyű értékekhez képest. Azonban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és független közgazdászok előrejelzései szerint 2025-ben újra 4-5% közé emelkedhet az árindex, így továbbra is meghaladhatja az euróövezetben elvárt 2%-os referenciaértéket.
A Pénzügyminisztérium adatai szerint az inflációs nyomást elsősorban a költségvetési hiány finanszírozásából eredő többletkereslet, valamint az energiaárak ingadozása tartja fenn. A KSH részletes fogyasztóiár-statisztikái azt mutatják, hogy míg az élelmiszerárak stabilizálódtak, a szolgáltatások árai továbbra is átlag felett, 7-8%-kal emelkednek éves szinten.
„A magyar gazdaság strukturális problémája, hogy az inflációs kilátásokat továbbra is erősen befolyásolják a költségvetési egyensúlyhiányok és a külső sokkhatásokra való érzékenység” – fogalmazott egy nemrég közzétett MNB-elemzés, amely a 2025-ös monetáris politikai kilátásokat vizsgálja.
Az inflációs adatok értelmezéséhez fontos tudni, hogy az MNB módszertana szerint a maginflációs mutató (amely kiszűri az energia- és élelmiszerárak ingadozását) jobban tükrözi a tartós árnyomást. Ez a mutató 2024 második felében is 4% felett maradt, jelezve, hogy az árstabilitás még nem szilárdult meg a gazdaságban.
A háztartások pénzügyi helyzetét az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint tovább rontja, hogy a reálbérek növekedése 2025-ben várhatóan elmarad az infláció mértékétől, így a vásárlóerő tovább csökkenhet. Különösen a fix jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok és közszférában dolgozók érezhetik meg ezt a hatást.
Az infláció elleni küzdelemben kulcsszerepet játszhat az államháztartási hiány tartós csökkentése és a külső versenyképesség javítása. A fogyasztók számára továbbra is ajánlott a kiadások tudatos tervezése és a pénzügyi tartalékok képzése, mivel a jelenlegi előrejelzések szerint az árstabilitás helyreállása csak 2026-ra várható.
