A magyar állam 32 millió eurós befektetése a trieszti kikötőbe idén várhatóan 14%-os áruforgalom-növekedést eredményez a 2023-as adatokhoz képest. A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint a kikötő magyarországi áruforgalma már most megközelíti az évi 2 millió tonnát, ami jelentősen csökkenti a szállítási költségeket több iparágban.
A trieszti beruházás gazdasági előnyei már érezhetők a hazai városokban is. A KSH legfrissebb adatai alapján Győrben és Székesfehérváron működő járműipari vállalatok logisztikai költségei átlagosan 8,7%-kal csökkentek az új tengeri szállítási útvonal használatával. Az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján kikért adatokból kiderül, hogy a kikötő használatával a hazai vállalatok átlagosan 6-8 nappal rövidebb szállítási idővel számolhatnak a távol-keleti útvonalakon.
A kikötőfejlesztés hatásait elemző KTI-tanulmány szerint „a trieszti beruházás stratégiai jelentőségű, mivel diverzifikálja Magyarország külkereskedelmi útvonalait és csökkenti a szállítmányozási kockázatokat”. A beruházás részleteit a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szerint nyilvánosan elérhető dokumentumok alapján vizsgáltuk, amelyek megmutatják, hogy a magyar érdekeltségű terminál kapacitása a tervek szerint 2025 végére éri el a teljes működőképességet.
Különösen érdekes, hogy több megyeszékhely, köztük Debrecen, Szeged és Miskolc ipari parkjaiban működő vállalatok már most átszervezik logisztikai láncaikat. A kikötő használatával a szállítmányozási költségek egységenként átlagosan 4,2 euróval csökkentek, mutatják a vállalati beszámolók és a Magyar Logisztikai Egyesület adatai.
Az átláthatóság szempontjából fontos, hogy nyomon kövessük a beruházás megtérülését. A jelenlegi adatok alapján a kikötői befektetés 8-10 éven belül térülhet meg, ha a jelenlegi növekedési ütem fennmarad. Érdemes figyelni a helyi önkormányzatok fejlesztési terveiben megjelenő logisztikai központok tervezését, amelyek közvetlenül kapcsolódhatnak az új tengeri szállítási útvonalhoz.
