A védelmi ipari beruházásokra fordított közpénz 2023-ban elérte a 318 milliárd forintot, ami a 2020-as összeg háromszorosát jelenti. Az adatok a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési jelentéséből származnak, ami korábban nem látott mértékű állami forrásátcsoportosítást mutat a szektor felé.
A KSH adatai szerint a védelmi iparban foglalkoztatottak száma is jelentősen növekedett: 2023 végére 11.200 munkavállaló dolgozott közvetlenül az ágazatban, ami 43%-os emelkedést jelent két év alatt. Ez a növekedés azonban egyenetlenül oszlik meg az ország területén. A beruházások 62%-a négy városra koncentrálódik: Várpalota, Kaposvár, Kiskunfélegyháza és Nyírtelek. Az Infotv. alapján benyújtott közérdekű adatigénylésünk eredménye szerint a kedvezményezett településeken az ingatlanárak átlagosan 17%-kal emelkedtek az országos 9%-os átlaghoz képest.
A védelmi ipari fejlesztések finanszírozása jelentős részben a Beruházási Alapból történik, amely a Kbt. 9. § (1) bekezdés b) pontja alapján mentességet élvez a közbeszerzési kötelezettség alól, így a konkrét szerződések részletei nehezen követhetők. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatok alapján a 2024-2025-ös időszakra további 420 milliárd forintot különítettek el, ami a városfejlesztési támogatások növekedését is magával hozza a kiemelt települések esetében.
„A védelmi ipari beruházások multiplikátor hatása a helyi gazdaságokban 1,7-szeres, azaz minden befektetett 100 forint további 70 forint helyi költést generál” – áll az MNB 2024 májusában publikált ágazati elemzésében. Ugyanakkor a hirtelen növekedés a városok infrastruktúrájára is nyomást helyez: Kiskunfélegyházán például az önkormányzati adatok szerint a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére 240%-kal többet költöttek 2023-ban, mint az előző évben.
A védelmi ipari fejlesztések átláthatósága továbbra is problémás. A költségvetési adatok elemzése alapján a közpénzek felhasználásának nyomon követhetősége korlátozott, különösen a nemzetbiztonsági kivételek miatt. Az érintett városok lakói számára ez azt jelenti, hogy miközben a helyi gazdaság fejlődik, a közszolgáltatások fejlesztésének költségei és az új munkaerő beáramlása miatt jelentkező lakhatási problémák is növekednek.
