Az ingatlan.com adatai alapján 2025-ben a fővárosi lakáspiac továbbra is jelentős területi egyenlőtlenségeket mutat. Az V. kerület utcái vezetik az árlistát, ahol az átlagos négyzetméterár elérte a 2,3 millió forintot, ami 11,7%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. Ezzel szemben a XXIII. kerületben még mindig találhatunk 650 ezer forint/m² alatti árakat is.
A Központi Statisztikai Hivatal lakásárindexe szerint országosan 8,4%-kal nőttek az ingatlanárak az elmúlt 12 hónapban, de a budapesti belváros ezt jelentősen felülmúlta. Adatelemzésünk során a nyilvánosan elérhető hirdetési árakat és a tényleges tranzakciós adatokat is figyelembe vettük. A NAV illetékadatai alapján a valós eladási árak átlagosan 7%-kal alacsonyabbak voltak a hirdetési áraknál.
Különösen érdekes a belváros és a külső kerületek közötti szakadék növekedése. Míg 2023-ban egy V. kerületi és egy XXIII. kerületi átlagos lakás négyzetméterára között 2,8-szoros volt a különbség, addig ez 2025-re 3,5-szeresre nőtt. „A budapesti ingatlanpiac erőteljes belső fragmentálódása folytatódik, ami komoly városfejlesztési kihívásokat vet fel” – nyilatkozta dr. Kovács Mária, a Budapesti Corvinus Egyetem ingatlanpiaci szakértője.
Az Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége adatai szerint a kerületi önkormányzatok eltérő fejlesztési stratégiái is befolyásolják az árakat. A VIII. kerületi városrehabilitáció például 18%-kal növelte a felújított területek értékét, miközben a szomszédos utcákban csak 5%-os emelkedés volt tapasztalható. A 1997. évi LXXVIII. törvény alapján a kerületi építési szabályzatok (KÉSZ) módosításai szintén jelentősen hatottak egyes mikrokörzetek áraira.
A jelenlegi árszintek mellett egy átlagos fővárosi család 9,3 évnyi teljes jövedelmét kellene félretennie egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához, ami 1,2 évvel hosszabb időszak, mint 2023-ban. Ez a lakhatási válság további elmélyülését jelzi, különösen a fiatalok és a középosztály számára, akik egyre inkább kiszorulnak a belső kerületekből.
