A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2023-ban országosan 129.427 lakás cserélt gazdát Magyarországon, ami 4,2%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Budapest továbbra is messze a legaktívabb piac 27.614 adásvétellel, ami az országos forgalom 21,3%-át teszi ki. Az ingatlanpiaci aktivitás élénkülése különösen figyelemreméltó a rekordmagas, négyzetméterenként átlagosan 1,2 millió forintos fővárosi árak mellett.
A vidéki nagyvárosok közül kiemelkedik Debrecen, ahol 3.845 lakás cserélt tulajdonost, ami 8,3%-os növekedés 2022-höz képest. A hajdúsági megyeszékhelyen az átlagos négyzetméterár már megközelíti a 850.000 forintot a belvárosban. A lakásforgalmi statisztikák elemzéséhez a KSH nyilvános adatait és a NAV illetékbejelentésekből származó anonimizált adatbázisát használtam, kiegészítve az MNB lakáspiaci jelentésével.
Érdekes területi különbségek figyelhetők meg: míg a dunántúli nagyvárosok közül Pécs ingatlanpiaca 2.731 tranzakcióval csak mérsékelt, 3,1%-os bővülést mutat, addig Győrben már jelentősebb, 5,7%-os forgalomnövekedést regisztráltak. Az Ingatlanközvetítők Országos Szövetségének (INGATOSZ) előrejelzése szerint „a lakáspiac 2023 második félévében kezdődött élénkülése 2024-ben is folytatódni fog, különösen az új építésű lakások szegmensében, ahol a CSOK Plusz és a lakásáfa-kedvezmények 2025 végéig történő meghosszabbítása támogató környezetet teremt.”
A közérdekű adatigénylés alapján megszerzett önkormányzati adatok azt mutatják, hogy a lakáspiaci forgalom élénkülése nem jár együtt a helyi adóbevételek arányos növekedésével. Különösen a kisebb településeken a befolyó építményadó és egyéb ingatlanhoz kapcsolódó bevételek reálértéken csökkentek, ami az Áht. 14.§ szerint további finanszírozási nyomást helyez a helyi költségvetésekre.
Az adatok mögé tekintve látható, hogy a lakáspiac bővülése elsősorban az 50-70 négyzetméteres, energiatakarékos lakások szegmensében jelentős. Ez egyértelmű jelzés a fejlesztőknek és a városvezetéseknek: a megfizethető, fenntartható lakhatás biztosítása nem csupán gazdasági, hanem társadalmi prioritás is a következő évek városfejlesztési döntéseinél.
