Az Európai Unió tervezett beruházási szabályváltozásai komoly kihívást jelenthetnek a magyar városfejlesztésnek 2025-től. Az Európai Bizottság új költségvetési irányelvei értelmében a tagállamoknak szigorúbban kell korlátozniuk a közpénzből finanszírozott nagyberuházásokat, ami Magyarországon várhatóan 2,1 billió forintnyi fejlesztést érinthet a következő három évben – derül ki a Pénzügyminisztérium előzetes hatástanulmányából.
A szabályváltozás elsősorban azokat a városi infrastrukturális beruházásokat veszélyezteti, amelyek nem szerepelnek a már jóváhagyott és szerződéssel biztosított projektek között. Az általam begyűjtött adatok szerint a megyei jogú városokban tervezett közlekedésfejlesztési projektek 68%-a, az energetikai korszerűsítések 72%-a, valamint az egészségügyi fejlesztések 57%-a kerülhet veszélybe, ha az új szabályozás a jelenlegi formájában lép életbe.
„A tagállamoknak a GDP 3%-ában maximalizált költségvetési hiánycél mellett fokozottabb figyelmet kell fordítaniuk a közpénzből finanszírozott beruházások megtérülési mutatóira és hosszútávú fenntarthatóságára” – fogalmaz az Európai Bizottság közleménye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a költségvetési szempontból gyengébben teljesítő országokban, köztük Magyarországon is, számos beruházást újra kell tervezni vagy elhalasztani.
Az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján benyújtott adatigénylésem révén megvizsgáltam a 23 megyei jogú város következő három évre vonatkozó fejlesztési terveit. Az adatok azt mutatják, hogy a lakosságszámra vetített tervezett beruházások értéke településenként jelentősen eltér: míg Debrecenben egy lakosra 423.000 Ft, addig Miskolcon csupán 187.000 Ft fejlesztési forrás jut a 2024-26-os időszakra. A különbség az ipari beruházásokhoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztések eltérő arányából adódik.
A rendelkezésre álló adatok alapján arra lehet következtetni, hogy különösen a kisebb megyei jogú városok fejlesztési tervei kerülhetnek veszélybe. A 100.000 fő alatti lakosságú városok átlagosan 42%-kal kevesebb saját forrással rendelkeznek a társfinanszírozáshoz, így az EU-s támogatások csökkenése esetén nehezebben tudják kiváltani a kieső pénzügyi eszközöket.
Az állampolgároknak érdemes figyelemmel kísérniük városuk közgyűlési döntéseit a következő hónapokban, mivel a települések várhatóan újratervezik fejlesztési stratégiáikat. A városok közötti együttműködés és a hatékonyabb forráselosztás lehet a kulcs ahhoz, hogy a szűkülő finanszírozási környezetben is megvalósuljanak a legfontosabb közösségi beruházások.
