A magyar energiabiztonság jelentős fordulóponthoz érkezett: miközben a régió országai előrehaladott tárgyalásokat folytatnak egy amerikai-közép-európai gázszállítási megállapodásról, Magyarország egyelőre kimaradni látszik ebből a stratégiai együttműködésből. A KSH adatai szerint hazánk földgázfogyasztásának 85%-a még mindig orosz importból származik, ami sebezhetővé teszi az országot geopolitikai feszültségek esetén.
A lengyel, szlovák és ukrán energiaügyi minisztériumok közös közleménye alapján a három ország amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzéséről tárgyal, amely a swinoujsciei és a gdanski terminálokon keresztül érkezne Európába, majd onnan a szlovák és ukrán hálózatokon keresztül jutna el a végfelhasználókhoz. A tárgyalások már a végső szakaszban járnak, és a megállapodás révén az érintett országok akár 70%-kal csökkenthetik orosz gázfüggőségüket 2027-ig.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint Magyarország technikai lehetőségei adottak lennének a csatlakozásra, hiszen a magyar-szlovák interkonnektoron keresztül évente 5,2 milliárd köbméter gáz érkezhetne hazánkba. Az Infotv. alapján kikért adatokból kiderül, hogy a magyar fél eddig nem kapott hivatalos meghívást a tárgyalásokra, bár a szomszédos országok jelezték nyitottságukat Magyarország későbbi bevonására.
„A diverzifikált beszerzési források kulcsfontosságúak az energiabiztonság szempontjából, különösen a jelenlegi geopolitikai helyzetben” – fogalmazott a Nemzetközi Energiaügynökség regionális elemzése, amely szerint a rugalmas beszerzési struktúrák kialakítása minden közép-európai ország stratégiai érdeke.
A magyar kormánynak érdemes lenne proaktívan kezdeményeznie a csatlakozási tárgyalásokat, hiszen a beszerzési források diverzifikálása nemcsak az energiabiztonságot növelné, de kedvezőbb árakat is eredményezhetne a piaci verseny erősítésével. A polgároknak pedig érdemes követniük a hazai energiastratégia alakulását, hiszen annak hosszú távú hatásai a rezsiköltségekben is megjelenhetnek.
