A magyar kormány nemrégiben blokkolta az Erasmus+ 2025-2027-es stratégiáját az Európai Unió Tanácsában. Ez a lépés több mint 20 ezer magyar hallgató külföldi tanulmányi és szakmai gyakorlati lehetőségeit érintheti a következő programciklusban. A Tempus Közalapítvány adatai szerint az elmúlt évben 6340 magyar diák és oktató vett részt Erasmus mobilitási programban, ami 15%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A blokkolás hivatalos indokaként a magyar kormány az új stratégiába bekerült „gender-ideológiai elemeket” jelölte meg, amelyek szerintük sértik Magyarország alkotmányos rendjét. Az Oktatási Minisztérium közleménye szerint „Magyarország nem tudja elfogadni olyan programok finanszírozását, amelyek ellentétesek az Alaptörvényben rögzített értékrenddel”. A vita központi eleme az új stratégia azon része, amely a befogadást és sokszínűséget támogató programelemeket erősítené.
Az Európai Bizottság képviselője hangsúlyozta, hogy az új stratégia célja a program szélesebb körű hozzáférhetőségének biztosítása lenne. „Az Erasmus+ a társadalmi kohézió egyik legsikeresebb eszköze, amely hidat képez különböző kultúrák és társadalmi csoportok között” – nyilatkozott az EU oktatásért felelős biztosa.
Az ELTE Hallgatói Önkormányzatának felmérése szerint a diákok 87%-a aggódik a program jövője miatt. A kialakult helyzet bizonytalanságot okoz a magyar egyetemisták körében, akik 2025 utáni külföldi tanulmányi terveiket most nem látják biztosítottnak. A magyar Erasmus-iroda közlése alapján egyelőre a 2024-es pályázatok zavartalanul folytatódnak, a hosszabb távú kilátások azonban kérdésesek.
A vitás kérdések tisztázására a következő hetekben szakértői egyeztetések indulhatnak Brüsszel és Budapest között. A tárgyalások kimenetele nemcsak a magyar diákok mobilitási lehetőségeit, de az európai oktatási együttműködés jövőjét is befolyásolhatja. Állampolgárként érdemes figyelemmel kísérni a fejleményeket, különösen azoknak, akik a következő években külföldi tanulmányokat terveznek.
