A magyar gázimport 91%-a Oroszországból érkezett tavaly, miközben az európai átlag mindössze 18,3% – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb energiastatisztikai jelentéséből. Ez a függőség most jelentős változás előtt áll: az Egyesült Államok és Magyarország között formálódó energetikai megállapodás 2025-től kezdve évi 1,5 milliárd köbméter cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítását tenné lehetővé hazánkba.
A tervezett együttműködés technikai hátterét a horvátországi Krk-szigeten működő LNG-terminál kapacitásának kihasználása adja, amely jelenleg 2,6 milliárd köbméter éves áteresztőképességgel rendelkezik. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint Magyarország éves gázfogyasztása körülbelül 9,5 milliárd köbméter, így az amerikai szállítmányok a teljes hazai igény mintegy 16%-át fedezhetnék. A gázforrás-diverzifikáció elsősorban ellátásbiztonsági szempontból jelentős, mivel csökkenti az egyoldalú függőséget.
Az árazás tekintetében azonban komoly kihívásokkal nézünk szembe. Elemzésem során a nyilvánosan elérhető TTF gáztőzsdei adatokat és a Gazprom exportárait összehasonlítva azt találtam, hogy az LNG-szállítás és visszagázosítás többletköltségei miatt az amerikai gáz jelenleg 15-20%-kal drágább lehet, mint az orosz vezetékes földgáz. Az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján kikért adatok szerint a magyar kormány az elmúlt két évben nem készített átfogó hatástanulmányt a diverzifikáció költségvetési hatásairól.
Az energiabiztonság ára fontos mérlegelési szempont, de a függőség csökkentésének hosszú távú előnyei túlmutatnak a pillanatnyi költségszámításokon. Az állampolgároknak érdemes figyelemmel kísérniük a formálódó megállapodás részleteit, különösen az árazásra és az ellátási garanciákra vonatkozó pontokat – ezek határozzák meg, mennyit fizetünk majd a növekvő energiafüggetlenségért.
