Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarország a GDP mindössze 6,2 százalékát fordítja egészségügyre, ami az Európai Unión belül az egyik legalacsonyabb arány. Hazánk az uniós átlag (8,9%) alatt teljesít, és különösen elmarad olyan országoktól, mint Németország (11,2%) és Franciaország (10,9%). A jóléti kiadásokban is hasonlóan gyenge a helyzetünk, ami közvetlenül érinti az állampolgárok életminőségét.
A KSH által is megerősített számok alapján az egy főre jutó egészségügyi kiadásunk 2.380 euró évente, miközben az EU-átlag 3.940 euró. Az államháztartási adatok elemzéséből kitűnik, hogy a hazai büdzsében a preventív ellátásokra fordított összeg különösen alacsony – GDP-arányosan csupán 0,3%, szemben az uniós 0,7%-os átlaggal. Információszabadság-kérelmünk nyomán az Emberi Erőforrások Minisztériuma elismerte: a forráshiány valós probléma, különösen a járóbeteg-ellátásban és a megelőző programokban.
A közgazdászok szerint aggasztó, hogy miközben az egészségügyi dolgozók bére emelkedett, az infrastrukturális fejlesztésekre és eszközbeszerzésekre fordított keret reálértéken csökkent. A 2011. évi CXCV. törvény szerinti költségvetési átláthatóság elvét követve elemeztem a kiadási trendeket: 2019 óta ugyan nominálisan nőttek a ráfordítások, de GDP-arányosan folyamatosan csökkennek.
Az adatok azt mutatják, hogy az alacsony finanszírozás közvetlenül befolyásolja az egészségügyi várólisták hosszát és a betegek elégedettségét. Érdemes figyelemmel kísérni a 2026-os költségvetés tervezetét, különösen az egészségügyi előirányzatok változását. A transzparens költségvetési folyamatok alapján minden állampolgárnak joga van tudni, pontosan mire és mennyit költ az állam az egészségünk védelmében.
