A Külgazdasági és Külügyminisztériumban március 28-án rendezték meg a Magyar-Kirgiz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Vegyes Bizottság 4. ülését. A tárgyalás kiemelkedő eredménye egy 100 millió dolláros kötött segélyhitelprogram megállapodás, amelyet a magyar gyógyszeripari termékek kirgiz piacra jutása érdekében kötöttek. Ez az összeg a 2023-as 65 millió dolláros kétoldalú kereskedelmi forgalom több mint másfélszerese.
A találkozón magyar részről a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, kirgiz részről pedig a gazdasági miniszterhelyettes társelnöklete alatt áttekintették a két ország közötti kereskedelmi és befektetési lehetőségeket. A statisztikák szerint 2023-ban a magyar export értéke 63,4 millió dollár volt, míg a kirgiz import mindössze 1,6 millió dollárt tett ki. Az adatok az állami Eximbank jelentéseiből származnak, amelyek az információs önrendelkezési jogról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján nyilvános adatok.
Kiemelték a magyar vállalatok számára ígéretes ágazatokat, köztük az egészségügyi technológiákat, a vízgazdálkodást és a mezőgazdasági fejlesztéseket. „Célunk, hogy az elkövetkező években megduplázzuk a kétoldalú kereskedelmi forgalmat, különös tekintettel a magyar orvostechnikai eszközök és gyógyszeripari termékek kirgiz piacra juttatására” – fogalmazott a magyar államtitkár a jegyzőkönyvben.
A kormányközi megállapodás kiemelt szerepet szán a transzparens közbeszerzési folyamatoknak, amelyeket a 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) alapelveivel összhangban kell lefolytatni. A magyar vállalatoknak érdemes figyelniük a kirgiz piacon megjelenő lehetőségekre, különösen az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló projektekre. A közép-ázsiai ország stratégiai földrajzi elhelyezkedése és kedvező vámszabályai miatt egyben kapu lehet a magyar vállalkozások számára a tágabb közép-ázsiai régió felé is.
