Magyarország aktívan bekapcsolódik a globális félvezetőipari versenybe: 2025-ben megkezdi működését az első hazai félvezetőtechnológiai központ. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) adatai szerint az állam 10 milliárd forintos kezdeti támogatást biztosít a projektre, amely várhatóan 250-300 magasan képzett szakembert foglalkoztat majd.
Az európai félvezetőipari stratégia keretében hazánk is csatlakozott a kontinens önállóságát erősítő kezdeményezéshez. A KSH adatai szerint Magyarország jelenleg évi 1200-1500 milliárd forint értékben importál félvezető komponenseket, elsősorban az autóipari és elektronikai gyártás számára. Az új központ a tervek szerint fokozatosan csökkenteni fogja ezt a függőséget.
„A félvezetőipar az egyik legfontosabb technológiai húzóágazattá vált, amely nélkül elképzelhetetlen a modern gazdaság működése. Magyarország nem maradhat ki ebből a fejlődésből,” – nyilatkozott az NKFIH elnöke a projekt bejelentésekor. A központ elsősorban a kutatás-fejlesztésre és a mikro-elektronikai tervezésre fókuszál majd, nem pedig a tömeggyártásra.
A félvezetőközpont létrehozását a 2023. évi CHIPS törvény alapján finanszírozzák, amely az Európai Unió Chips Act-jének hazai megfelelője. Az előkészítés során nyolc hazai egyetem és négy kutatóintézet kapacitásait mérték fel, hogy kiválasszák az együttműködő partnereket. A Debreceni Egyetem, a BME és a Szegedi Tudományegyetem már jelezte részvételi szándékát.
A finanszírozás részleteiről az Infotv. alapján kikért dokumentumokból kiderül, hogy a központ fenntarthatóságát a kezdeti állami támogatás után az iparági együttműködések és nemzetközi fejlesztési projektek biztosítják. Szakértők szerint a magyar félvezetőközpont nem a legmodernebb chipek gyártására, hanem speciális, ipari alkalmazásokhoz szükséges komponensek fejlesztésére koncentrál majd.
Az új központ nemcsak a gazdasági függetlenség erősítésében játszik szerepet, hanem a hazai mérnökképzésben is. Különösen fontos ez a kezdeményezés most, amikor a globális félvezetőpiac újrarendeződik, és Európa próbálja csökkenteni kiszolgáltatottságát a távol-keleti beszállítóktól. A polgároknak érdemes figyelemmel kísérniük, hogyan hasznosulnak a közpénzek ezen a stratégiai területen.
