Az Európai Unió 2023-ban elfogadott rendelete értelmében 2026 végéig minden tagállamnak ki kell vezetnie az orosz gázimportot az energiamixéből. Magyarország azonban egyedüliként jelezte, hogy nem tud megfelelni ennek a követelménynek, és jogi lépéseket tesz a brüsszeli döntés ellen. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánk energiafelhasználásának 85%-a még mindig orosz forrásból származik.
A magyar kormány tegnap bejelentett perében három fő érvet sorakoztat fel: az energiabiztonságot, a gazdasági hatásokat és a technikai akadályokat. „Az orosz gáz kivezetése jelenlegi infrastruktúránk mellett lehetetlen vállalás, és súlyos gazdasági következményekkel járna” – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a hivatalos közleményben. Számításaik szerint a kényszerű átállás 780 milliárd forintos többletköltséget jelentene a magyar gazdaságnak, és a háztartások rezsiköltségei átlagosan 35%-kal emelkednének.
Az Infotv. alapján benyújtott közérdekű adatigénylésre kapott válaszok szerint a kormány alternatív forgatókönyveket is vizsgált. A Nemzeti Energiastratégia frissített jelentése három lehetséges forgatókönyvet vázol fel: az LNG-terminálok kiépítését, a megújuló energiaforrások arányának növelését, illetve a regionális együttműködés erősítését. A dokumentumok alapján azonban egyik sem biztosítaná a teljes kiváltást 2026-ig.
Az Energiaügyi Minisztérium szakértői szerint a 2024/25/EU rendelet nem veszi figyelembe a tagállamok egyedi körülményeit. A per kimenetele precedensértékű lehet más, hasonló helyzetben lévő uniós országok számára is. Állampolgároknak érdemes figyelemmel követni az energiaárak alakulását és tájékozódni az esetleges támogatási formákról, amelyekkel a kormány enyhíteni kívánja az átállás terheit.
