Az Egészségügyi Minisztérium legfrissebb adatai szerint 2025-ben több mint 250 egészségügyi intézmény felújítása kezdődik el országszerte, összesen 420 milliárd forint értékben. Ez az elmúlt 15 év legnagyobb volumenű egészségügyi infrastruktúra-fejlesztési programja, amely a járási kórházaktól a megyei centrumokig terjed, és a főváros valamennyi kerületét érinti.
A program különlegessége az adatalapú tervezés – a fejlesztendő intézmények kiválasztása a betegforgalmi statisztikák, az épületek állapotfelmérése és a területi egyenlőtlenségek komplex elemzése alapján történt. A Központi Statisztikai Hivatal egészségügyi hozzáférési indexe szerint a legalacsonyabb értékkel rendelkező járások (főként az észak-magyarországi és dél-dunántúli régiókban) kiemelt támogatásban részesülnek. Az egy főre jutó fejlesztési összeg ezekben a járásokban 30%-kal magasabb az országos átlagnál.
Az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján kikért adatokból kiderül, hogy a finanszírozás 68%-a európai uniós forrásokból, 32%-a hazai költségvetésből származik. A közbeszerzések átláthatóságát új monitoring rendszer biztosítja – a szerződések és a teljesítési adatok valós időben nyilvánosak lesznek a Közbeszerzési Hatóság adatbázisában. „A program sikerének kulcsa az átláthatóság és az elszámoltathatóság” – nyilatkozta dr. Nagy Katalin, az Állami Számvevőszék egészségügyi fejlesztésekért felelős igazgatója.
Módszertanilag fontos megjegyezni, hogy az intézmények állapotfelmérése egységes szempontrendszer szerint történt, amelyben az energetikai hatékonyság, a műszaki infrastruktúra állapota és a betegellátási funkciók korszerűsége egyaránt 25-25%-os súllyal szerepelt. A fejlesztések ütemezésénél figyelembe vették az ellátási területek demográfiai trendjeit és a népegészségügyi mutatókat is.
A program tényleges hatékonyságát akkor mérhetjük majd, ha a felújított intézményekben javul a betegellátás minősége, csökkennek a várólisták, és nő a betegek elégedettsége. Érdemes lesz figyelni, hogy a beruházások ütemezése valóban a szakmai szempontokat követi-e, és hogy a közbeszerzési eljárások a tervezett költségkeretek között maradnak-e.
