Az S&P Global Ratings legfrissebb értékelésében negatívra rontotta Magyarország hitelminősítési kilátását. A döntés mögött elsősorban a költségvetési hiány áll, amely a KSH adatai szerint az első negyedévben a GDP 8,4%-át érte el, messze meghaladva a kormány által kitűzött 4,5%-os éves célt.
A hitelminősítők döntései közvetlenül befolyásolják az önkormányzatok finanszírozási lehetőségeit is. A közérdekű adatigényléseim alapján összeállított elemzés szerint a 23 megyei jogú város együttes adósságállománya 2023-ban 186 milliárd forintra nőtt, ami 27%-os emelkedés az előző évhez képest. Budapest különösen nehéz helyzetben van, miután a fővárosi költségvetés 65 milliárd forintos hiánnyal küzd.
Az önkormányzatok mozgásterét tovább szűkíti a Stabilitási törvény 10. §-a, amely központi engedélyhez köti a hitelfelvételt. Az MNB legutóbbi Pénzügyi stabilitási jelentése figyelmeztet: „a romló hitelminősítés következtében a finanszírozási költségek emelkedése várható minden államhoz kötődő szereplő számára, beleértve a helyi önkormányzatokat is.”
A városok kényszerpályára kerülhetnek. Egy megyei jogú város pénzügyi vezetője – aki névtelenséget kért – elmondta: „A működési költségek drasztikus csökkentése vagy a helyi adók emelése között kell választanunk, miközben a beruházásokat el kell halasztanunk.” Az elemzett adatok alapján a városok többsége már most is a minimális szolgáltatási szint fenntartásáért küzd.
Az állampolgároknak érdemes figyelemmel kísérniük a helyi költségvetési viták alakulását az elkövetkező hónapokban, különösen a közszolgáltatásokra fordított összegek változását. A költségvetési átláthatóság most fontosabb, mint valaha – ez teszi lehetővé, hogy a lakosok időben értesüljenek a várható megszorításokról.
