A Mercedes-Benz közel 15 évvel a kecskeméti gyár alapítása után újabb mérföldkövet jelent be: 2025-ben létrehozza első magyarországi kutatás-fejlesztési központját. Az adatokat a Külgazdasági és Külügyminisztérium közlése alapján elemezve kiderül, hogy a beruházás 30-40 magyar mérnöknek teremt majd magasan kvalifikált munkalehetőséget, és stratégiai jelentőséggel bír az ország innovációs ökoszisztémájában.
A Mercedes döntése jól illeszkedik a magyar gazdaság átalakulási trendjébe. A KSH adatai szerint az elmúlt öt évben 38%-kal nőtt a járműiparban dolgozó mérnökök és technológiai szakemberek száma, miközben a kutatás-fejlesztésre fordított vállalati beruházások értéke 2022-ben már meghaladta a GDP 1,3%-át. A kecskeméti központ különlegessége, hogy kizárólag elektromos járművek fejlesztésére fókuszál majd, összhangban a vállalat globális stratégiájával.
A beruházás finanszírozási struktúrája jellemző a mai magyar gazdaságfejlesztési modellre. Az információs szabadságról szóló törvény alapján kikért adatok szerint az állam egyedi kormánydöntés keretében nyújt támogatást, bár ennek pontos összegét még nem hozták nyilvánosságra. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye alapján a központ „jelentős mértékben hozzájárul a magyar hozzáadott érték növeléséhez”, különösen mivel a fejlesztések eredményeit a helyi gyártásban is hasznosítják majd.
A kecskeméti önkormányzat adatai szerint a Mercedes jelenléte már eddig is katalizátorként hatott a helyi gazdaságra – a beszállítói hálózat révén több mint 12 ezer munkahelyet generált a régióban. A K+F központ ezt a hatást erősítheti tovább, különösen ha sikerül kapcsolódási pontokat kialakítani a helyi felsőoktatással. A fejlesztési központokkal kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tudástranszfer és a technológiai tovagyűrűző hatások gyakran a beruházás közvetlen értékénél is fontosabbak a fogadó gazdaság számára.
A bejelentés jó hír a magyar mérnökképzés számára is, hiszen növeli a magasan képzett szakemberek iránti keresletet. Az átláthatóság szempontjából ugyanakkor érdemes lesz figyelemmel kísérni a beruházáshoz kapcsolódó állami támogatások feltételrendszerét és a tényleges K+F tevékenység alakulását.
