A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország 2023-ban az uniós forrásokból közel 1,6 billió forintnyi fejlesztést valósított meg. Ezek a források azonban veszélyben vannak – a jogállamisági feltételrendszer miatt már most is hozzáférhetetlenné vált mintegy 2,7 billió forint. A legfrissebb brüsszeli jelentések szerint 2025 végéig további 700 milliárd forintnyi támogatás zárolása várható, amennyiben a kormány nem teljesíti a megállapodásban rögzített követelményeket.
Az Európai Bizottság 2022 decemberében indította el a jogállamisági mechanizmust Magyarország ellen, amely az uniós költségvetést veszélyeztető rendszerszintű hiányosságokra hivatkozott. A felfüggesztett források többsége a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF), valamint a 2021-2027-es kohéziós programokból származik. A Transparency International független elemzése szerint a felfüggesztés fő okai a közbeszerzési rendszer átláthatóságának hiánya, a korrupcióellenes intézkedések gyengesége és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok.
Az Állami Számvevőszék jelentése alapján a blokkolt források hiánya már most érezhető egyes ágazatokban: az egészségügyi és oktatási infrastruktúra-fejlesztések 64%-a késedelmet szenved. A források hiánya az önkormányzatokat is sújtja – az Infotv. alapján kikért adatok szerint a megyei jogú városok beruházásainak 42%-a került halasztásra vagy törlésre a forráshiány miatt. A kormány ezidáig 27 vállalást tett a jogállamisági feltételek teljesítésére, de a Bizottság jelentése szerint ezek közül csak 9 valósult meg teljes mértékben.
A 2025-re előrejelzett további zárolások elsősorban azokat a vidéki településeket érintik, ahol a fejlesztések 70-80%-a uniós forrásokból valósult meg az elmúlt évtizedben. Az adatok azt mutatják, hogy az EU-támogatások nélkül a hazai fejlesztéspolitika fenntarthatatlanná válik – a polgároknak érdemes figyelemmel kísérniük önkormányzataik költségvetési terveit, különös tekintettel arra, hogyan készülnek a potenciális forráskiesésre.
