A Fitch Ratings hitelminősítő december elején leminősítette Magyarország adósságbesorolását BB+ szintről BB kategóriába, ami jelentős hatással lehet az önkormányzatok gazdálkodására is. A KSH adatai szerint a hazai városok összesített adóssága már 2025 harmadik negyedévében elérte a 378 milliárd forintot, 21%-kal meghaladva az előző évi szintet.
Az országos leminősítés közvetlen következményeként várhatóan drágul a városok hitelfelvétele is. Elemzésünk szerint ez különösen súlyosan érinti a nagyvárosokat, ahol jelentős infrastrukturális beruházások vannak folyamatban. Budapest esetében például a már jóváhagyott 42 milliárd forintos fejlesztési hitel kamatterhei a korábbi számításokhoz képest évi 320-380 millió forinttal növekedhetnek. Az adatok a Kormányzati Adattárházból és az MNB statisztikáiból származnak.
A helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szigorú feltételekhez köti a települések hitelfelvételét, kormányzati jóváhagyáshoz kötve azt. „Az önkormányzatok hitelfelvételi képessége már a leminősítés előtt is korlátozott volt, ez a helyzet most tovább romolhat” – olvasható a Magyar Önkormányzatok Szövetségének friss elemzésében. A leminősítés indokai között szereplő magas költségvetési hiány és növekvő államadósság különösen aggasztó az önkormányzati szektorban, ahol a saját bevételek korlátozott szintje mellett a központi támogatások reálértéke is csökkent az utóbbi években.
A közadatokból készült kimutatásaink szerint a megyei jogú városok esetében az egy főre jutó fejlesztési források 2024-ről 2025-re átlagosan 8,2%-kal csökkentek, ami a leminősítés hatására tovább romolhat. A finanszírozási problémák elsősorban az egészségügyi és oktatási intézmények fenntartásában, valamint a közösségi közlekedés és a szociális ellátórendszer működtetésében okozhatnak nehézségeket.
A lakosok számára mindez a helyi szolgáltatások minőségének romlásában és esetleges díjemelésekben jelentkezhet. Az önkormányzatok pénzügyi átláthatóságának javítása és a helyi gazdaságfejlesztési programok megerősítése lehet a kulcs ahhoz, hogy a városok ellenállóbbá váljanak a makrogazdasági sokkokkal szemben.
