Az elmúlt évben Magyarország és Kína közötti kereskedelmi forgalom elérte a 13 milliárd eurót, ami 8,2%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Ez a dinamikus bővülés Kínát hazánk legfontosabb Európai Unión kívüli gazdasági partnerévé emelte. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a kínai befektetések állománya meghaladta a 7 milliárd eurót, elsősorban az elektromos járműgyártás, akkumulátorgyártás és elektronikai szektorokban.
A kapcsolat további erősödése várható 2025-ben, különösen négy stratégiai területen. Először is, a kínai elektromos autógyártó BYD debreceni üzemének építése idén megkezdődött, ami várhatóan 1300 új munkahelyet teremt. Másodszor, a CATL és az Eve Power akkumulátorgyárak beruházásai a kormány „Keleti nyitás” stratégiájának zászlóshajói lettek. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint ezek a projektek hozzájárulnak a hazai hozzáadott érték növekedéséhez, de számos környezetvédelmi aggályt is felvetnek.
Módszertani szempontból fontos megjegyezni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal külkereskedelmi adatgyűjtése nem tesz különbséget a Kínából érkező re-export és a valóban kínai gyártású termékek között, így a forgalom egy része valójában globális ellátási láncok részét képezi. Az adatokból kiderül, hogy a kereskedelmi mérleg továbbra is jelentős magyar deficitet mutat: mintegy 9 milliárd euró értékben importálunk, míg csak 4 milliárd eurót exportálunk Kínába.
„A magyar-kínai gazdasági együttműködés új szakaszba lépett, ahol a hangsúly a mennyiségi növekedés mellett egyre inkább a minőségi fejlesztésekre és technológiai kooperációra helyeződik” – olvasható a Külgazdasági és Külügyminisztérium éves jelentésében. Különösen figyelemreméltó, hogy az együttműködési megállapodások már nemcsak a közvetlen befektetésekre, hanem kutatás-fejlesztési projektekre és képzési programokra is kiterjednek.
A gazdasági kapcsolatok mélyülése mellett érdemes figyelemmel kísérni a befektetések hosszú távú hatásait a hazai beszállítói láncokra és a technológia transzferre. A kínai beruházások átláthatósága és környezeti hatásai továbbra is fontos kérdések maradnak, amelyek civil ellenőrzése elengedhetetlen a kiegyensúlyozott partnerséghez.
