Az onkológiai kutatásokban Magyarország egyre jelentősebb szerepet játszik nemzetközi szinten. A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint hazánkban évente közel 70.000 új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, ami kiemelt fontosságúvá teszi a kutatás-fejlesztési tevékenységet ezen a területen.
A magyar orvostudomány 2025-re ambiciózus célokat tűzött ki az onkológia területén. Az Országos Onkológiai Intézet és négy hazai egyetemi klinika részvételével indult „Precíziós Onkológiai Nemzeti Program” már látható eredményeket mutat. A program keretében 18 nemzetközi klinikai vizsgálat zajlik jelenleg Magyarországon, amelyekben több mint 1200 hazai beteg vesz részt. A 2021-es Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatok szerint a daganatos betegek kezelésére fordított költségvetés 23%-kal nőtt az elmúlt három évben.
„A magyar onkológiai kutatás jelentős mértékben hozzájárul az európai rákkutatási eredményekhez,” nyilatkozta Dr. Nagy Péter, az Országos Onkológiai Intézet tudományos igazgatója. A magyar kutatócsoportok különösen az immunterápia és a célzott gyógyszeres kezelések területén értek el figyelemre méltó eredményeket. Az adatokhoz az egészségügyi adatvédelmi törvény (2011. évi CXII. törvény) által szabályozott kutatási engedélyek alapján jutottak a szakemberek.
A kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása azonban kihívásokkal is jár. A modern terápiák átlagosan 14-18 hónapot késnek a hazai betegellátásban való bevezetésig az európai törzskönyvezést követően, szemben a nyugat-európai 4-6 hónapos átlaggal. A Medicina Transparens civil szervezet adatai szerint a késlekedés fő oka a finanszírozási korlátokban és az egészségügyi technológiaértékelési folyamatok lassúságában keresendő.
A nemzetközi együttműködések bővítése kulcsfontosságú a hazai onkológiai kutatás fejlesztésében. Jelenleg 8 magyar kutatócsoport vesz részt az EU Horizon Europe programjában, ami 2025-re várhatóan 12-re emelkedik. A kutatási eredmények hasznosulása és az innovatív terápiákhoz való hozzáférés javítása érdekében állampolgári kezdeményezések és szakmai szervezetek egyaránt sürgetik az átláthatóbb befogadási eljárások kialakítását.
