Az uniós források szűkülése: városfejlesztési kilátások 2025-ben
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint Magyarország 2023-ban 1600 milliárd forinttal kevesebb uniós fejlesztési forrást használt fel, mint az előző évben. Ez a 68%-os csökkenés komoly kihívások elé állítja a magyar városok fejlesztési terveit 2025-re. Az Európai Bizottság döntése értelmében a jogállamisági mechanizmus miatt továbbra is jelentős összegek maradnak zárolva.
Adatelemzésünk a Pénzügyminisztérium és az Európai Bizottság nyilvánosan elérhető adatbázisai alapján azt mutatja, hogy a megyei jogú városok infrastrukturális beruházásai különösen veszélyeztettek. A 23 megyei jogú város átlagosan költségvetésük 22%-át tervezte uniós forrásokból finanszírozni 2025-ben, ami most bizonytalanná vált. „A helyi önkormányzatok pénzügyi mozgástere rendkívül szűkös, az uniós források kiesése esetén nincs alternatív finanszírozási forrás a nagyobb városi projektekhez” – nyilatkozta a Magyar Önkormányzatok Szövetségének szakértője.
A forrásfelhasználás hatékonyságát vizsgálva kiderül, hogy a TOP Plusz programban eddig mindössze a keret 8,3%-át sikerült lehívni, szemben a 2014-2020-as ciklus azonos időszakában mért 17,5%-kal. Az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján benyújtott adatigénylésünkre kapott válaszokból kitűnik, hogy a közintézmények energetikai korszerűsítései, közösségi közlekedési fejlesztések és szociális városrehabilitációs programok kerültek legtöbbször halasztásra.
A pénzügyi adatok elemzése azt mutatja, hogy míg a hazai költségvetésből származó helyettesítő források elsősorban a nagy infrastrukturális projektekre koncentrálnak, addig a helyi jelentőségű, de a városi életminőséget javító kisebb fejlesztések finanszírozás nélkül maradnak. Érdemes figyelemmel kísérni, hogyan alakulnak a városok alternatív finanszírozási stratégiái és melyek azok a fejlesztések, amelyek a forráshiány ellenére is megvalósulhatnak.
