Az áprilisi hitelminősítői döntések komoly hatással lehetnek a magyar önkormányzatok gazdálkodására. A legfrissebb adatok szerint Magyarország jelenleg a befektetésre ajánlott kategória legalsó fokán (BBB-) áll mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél. Egy esetleges leminősítés akár 30-40 milliárd forint többletköltséget is jelenthetne az államadósság finanszírozásában.
A magyar városok finanszírozási lehetőségeit közvetlenül érinti az országkockázati besorolás, mivel az önkormányzatok hitelképességének felső határát az állam minősítése határozza meg. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a teljes önkormányzati adósságállomány 2023 végén elérte a 295 milliárd forintot, ami 18%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási törvény) szigorú feltételekhez köti a helyhatóságok hitelfelvételét, kormányzati engedélyhez kötve azt.
Elemzésünk során áttekintettük a tíz legnagyobb magyar város költségvetését. A vizsgált önkormányzatok 2023-as fejlesztési kiadásainak átlagosan 23%-át fedezte valamilyen hitelkonstrukció. Budapest esetében ez az arány 31%, míg Debrecen 28%-os, Szeged pedig 19%-os értékkel rendelkezik. Az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján kikért adatokból kiderül, hogy egy esetleges országleminősítés 0,5-1,5 százalékponttal növelhetné az önkormányzatok által fizetendő kamatokat.
„A városok fejlesztési képességét alapvetően meghatározza a finanszírozási környezet, amelyet nagyban befolyásol az ország hitelminősítése” – nyilatkozta a Költségvetési Tanács legutóbbi elemzésében. A romló hitelbesorolás különösen a kisebb bevételi forrásokkal rendelkező középvárosokat érintheti érzékenyen, ahol a saját bevételek nem elegendőek a szükséges infrastrukturális fejlesztésekhez.
A városlakók számára mindez azt jelenti, hogy április után érdemes figyelniük önkormányzatuk hitelfelvételi gyakorlatát és kötvénykibocsátási terveit. A transzparencia és a pénzügyi fenntarthatóság most minden eddiginél fontosabb szempont a városvezetők számára, miközben az uniós források és a hitellehetőségek egyensúlyára kell törekedniük.
