A Kulturális és Innovációs Minisztérium legfrissebb bejelentése szerint 2025-ben újabb béremeléssel számolhatnak a szakképzésben dolgozó oktatók. A minisztérium szerint a szakképzési oktatók fizetése már most „versenyképes jövedelmet” biztosít, és jövőre további növekedés várható. A KSH adatai azonban árnyalják ezt a képet: míg a szakképzési oktatók átlagbére 2023 végén bruttó 570.000 forint körül mozgott, ez a mérnöki és informatikai piaci bérekhez képest továbbra is jelentős elmaradást mutat.
Az Oktatási Hivatal nyilvántartása szerint jelenleg közel 25.000 oktató dolgozik a szakképzési rendszerben, közülük mintegy 6.800 fő műszaki és informatikai területen. Éppen ezeken a területeken a legnagyobb a versenyhátránya az oktatói béreknek a piaci fizetésekhez képest. Egy kezdő mérnökinformatikus a magánszektorban átlagosan bruttó 700-800 ezer forintot is megkereshet, míg szakoktatóként ennek mindössze 65-70 százalékára számíthat.
A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet közérdekű adatigénylése alapján kiderült, hogy a szakképzési bérek emelésére 2022-2024 között 187 milliárd forintot fordított a költségvetés. Az ígért 2025-ös emelés fedezetét a 2025. évi költségvetési törvényjavaslat szerint további 32 milliárd forint biztosítaná. A szakszervezetek szerint azonban ez az összeg nem elegendő a versenyszférához való felzárkózáshoz.
A szakképzési béremeléséről szóló kormányzati kommunikáció és a valós számok közötti feszültség jól mutatja a transzparens költségvetési elemzés fontosságát. A KIFÜ (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség) által közzétett adatokból kiszámítható, hogy az ígért további emelés a versenyszférához viszonyított bérkülönbséget a jelenlegi 30-35%-ról legfeljebb 25%-ra csökkentené, ami továbbra sem elegendő a szakoktatók megtartásához. A szakképzés minősége és jövője szempontjából kulcsfontosságú lenne a konkrét, több évre szóló bérfelzárkóztatási program kidolgozása és átlátható kommunikálása.
