A magyar közoktatás teljesítményéről megszólaló Oktatási Hivatal 2025-ös felmérése konkrét számokkal szembesít: a diákok ötöde funkcionális analfabéta, vagyis nem érti a hétköznapi szövegeket. Mindkét alapkompetenciában, matematikából és szövegértésből egyaránt 22 százalék az alulteljesítők aránya. Ez nemcsak oktatási, hanem gazdasági kérdés is: mennyibe kerül az állampolgároknak ez a lemaradás?
Az adatok forrása az Oktatási Hivatal hivatalos kompetenciamérése, amelyet évente végeznek el a magyar közoktatásban tanuló diákok körében. A felmérés módszertana szerint rövid idő alatt sokféle kompetenciát teszteltek, ami a szakszervezeti álláspont szerint növelhette a diákok stresszét és torzíthatta az eredményeket. A pedagógusok túlterheltségre hivatkoznak, ami magyarázat lehet, de nem ad választ arra, milyen költségvetési prioritásokkal lehetne javítani a helyzeten.
Lannert Judit oktatáskutató szerint a probléma nemzetközi: világszerte csökken a gyerekek koncentrációs képessége. Ez viszont nem mentesíti a hazai oktatáspolitikát a felelősség alól. A közoktatási költségvetés átláthatóságának hiánya megnehezíti annak megítélését, hogy a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan használják-e fel. A Belügyminisztérium nem válaszolt az RTL megkeresésére, ami újabb példa a kormányzati kommunikáció zártságára érzékeny oktatási kérdésekben.
A funkcionális analfabétizmus közvetlen gazdasági következményekkel jár: korlátozza a munkaerőpiac rugalmasságát, növeli a szociális kiadásokat, csökkenti a versenyképességet. Érdemes figyelni, hogy a következő költségvetési ciklusban milyen oktatási programok kapnak forrást, és ezek eredményességét hogyan mérik. A szülőknek és szakembereknek egyaránt érdemes számon kérni: miből számolják ki a ráfordítások hatékonyságát, és milyen adatokkal igazolják a beavatkozások sikerét.
