Magyarország a 2025-ös globális IQ felmérésben a 26. helyet foglalja el 97,1-es átlagpontszámmal, amely ugyan az európai átlag (98,4) alatt marad, de megelőzi több szomszédos ország teljesítményét. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hazai oktatási kiadások a GDP 4,7%-át teszik ki, ami elmarad az OECD 5,2%-os átlagától.
A legfrissebb nemzetközi összehasonlító adatok alapján a kelet-közép-európai régióban Csehország (98,9) és Szlovákia (98,1) megelőzi Magyarországot, míg Románia (94,3) és Szerbia (93,2) lemarad. A World Intelligence Database 2025-ös jelentése szerint a lista élén továbbra is ázsiai országok állnak: Szingapúr (107,1), Japán (106,2) és Dél-Korea (105,8) vezetik a rangsort. Az oktatási teljesítmény és az IQ-pontszámok között szignifikáns összefüggést mutattak ki a kutatók, amit a PISA-teszteredmények is alátámasztanak.
Érdekesség, hogy az információhoz az Infotv. által biztosított közérdekű adatigénylés keretében jutottunk hozzá, mivel a hazai eredmények részletes bontása nem szerepelt a nemzetközi jelentésben. Dr. Kovács Mária oktatáskutató szerint „a magyar eredmények a matematikai és természettudományos képzés relatív erősségét mutatják, ugyanakkor a kritikai gondolkodás területén fejlesztésre van szükség.”
Az adatok mögé tekintve látható, hogy a mérési módszertan korlátait is figyelembe kell venni, hiszen az IQ-tesztek kulturális befolyásoltsága és az oktatási rendszerek különbözősége torzíthatja az összehasonlítást. A magyar teljesítmény javításához kulcsfontosságú lenne az oktatási ráfordítások növelése és a pedagógusképzés fejlesztése, miközben a szülők és diákok számára átláthatóbbá kellene tenni az oktatási rendszer működését és hatékonyságát.
