Miközben a legtöbb európai ország jelentősen növeli jóléti kiadásait, Magyarország továbbra is a rangsor végén kullog. Ez nemcsak statisztika, hanem mindennapjainkban is érezhető valóság. A Bruegel Intézet friss jelentése szerint hazánk 2025-ben is sereghajtó marad a szociális védőháló erősségében.
A számok magukért beszélnek: míg az uniós átlag a GDP 19,7 százaléka körül mozog, Magyarország mindössze 13,4 százalékot fordít jóléti kiadásokra. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az egészségügy, oktatás, családtámogatás és nyugdíjak területén kevesebb jut egy magyar állampolgárra, mint például egy francia vagy finn lakosra. Lettország és Írország után mi költünk a legkevesebbet ilyen célokra az Európai Unióban.
„A jóléti kiadások nemcsak a jelenlegi életszínvonalat határozzák meg, hanem az ország jövőjét is befolyásolják” – nyilatkozta Dr. Kovács Ildikó szociálpolitikai szakértő. „Különösen aggasztó ez a lemaradás most, amikor az európai gazdaságok a járvány és egyéb válságok utóhatásaival küzdenek.”
A Magyarországon élők számára ez a mindennapokban is tapasztalható. A városi családok többsége érzi a magasabb élelmiszerárak és a gyengébb szociális háló kettős szorítását. Budapest több kerületében civil kezdeményezések próbálják pótolni azt, amit az állami rendszerek nem tudnak biztosítani. A VIII. kerületben például közösségi élelmiszerbank nyílt, míg a XI. kerületben nyugdíjas-segítő programot indítottak helyi lakosok.
A Bruegel Intézet jelentése azt is kiemeli, hogy az alacsony jóléti kiadások hosszú távon fokozzák a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ha a tendencia folytatódik, 2025 után még nagyobb lehet a szakadék Magyarország és az uniós átlag között.
Ha többet szeretnél tudni a magyar szociális helyzetről, érdemes felkeresni a helyi önkormányzatod szociális irodáját, ahol személyre szabott tájékoztatást kaphatsz a még elérhető támogatásokról. A közösségi összefogás most fontosabb, mint valaha – akár egy lakóközösség vagy baráti társaság is sokat segíthet egymásnak a nehezebb időszakokban.
