Az EU országai között Magyarország továbbra is sereghajtó a jóléti kiadások tekintetében. A legfrissebb adatok alapján hazánk a GDP-arányos szociális támogatások listáján az utolsó helyek egyikét foglalja el, ami a mindennapokban érzékelhető különbségeket okoz a magyar és más európai polgárok életszínvonala között.
A magyar költségvetés mindössze a GDP 19,3 százalékát fordítja szociális kiadásokra, miközben az uniós átlag 30 százalék körül mozog. Ez jelentős, közel 11 százalékpontos eltérést jelent. „Ez a különbség a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar családok, idősek és rászorulók lényegesen kevesebb állami támogatásban részesülnek, mint nyugat-európai társaik” – nyilatkozta Kovács Péter szociálpolitikai szakértő.
Az alacsony kiadási szint különösen szembetűnő az egészségügy és az oktatás területén. Míg Franciaországban és a skandináv országokban a GDP 33-35 százalékát költik jóléti kiadásokra, addig Magyarországon ez az arány évek óta stagnál. A helyzet 2025-ig sem mutat javuló tendenciát a jelenlegi költségvetési tervezet alapján.
A szakértők szerint az alacsony jóléti kiadások közvetlenül összefüggnek a szegénységi mutatókkal és a társadalmi egyenlőtlenségekkel. Az EU-s átlaghoz képest Magyarországon magasabb a szegénységi küszöb alatt élők aránya, és az alacsonyabb támogatási szint miatt nehezebb a társadalmi mobilitás is.
Az Európai Bizottság rendszeresen felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországnak növelnie kellene a szociális kiadásait, különösen az oktatás, az egészségügy és a lakhatási támogatások terén. Ezek a területek kulcsfontosságúak lennének a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez és az életminőség javításához.
Ha változás történne, és Magyarország közelítene az uniós átlaghoz a jóléti kiadások terén, az közvetlenül érezhető lenne az emberek mindennapjaiban: jobb egészségügyi ellátást, magasabb színvonalú oktatást és hatékonyabb szociális védőhálót eredményezne. Érdemes figyelemmel kísérni, hogy a 2025-ös költségvetési tervezetben történik-e elmozdulás ezen a téren.
