A Kormány hivatalos közlése szerint a szakképzésben dolgozó oktatók mára „versenyképes jövedelemért” dolgoznak. A Szakképzési Törvény 2019-es reformja valóban hozott változásokat: az oktatók a pedagógus bértábla helyett munkavállalói jogviszonyba kerültek. A KSH adatai szerint a 2023-as bruttó átlagbér a szakképzési centrumokban 595.300 forint volt, ami 25%-kal magasabb a közoktatás többi területéhez képest.
A teljes kép azonban összetettebb. Az Oktatási Hivatal statisztikái alapján jelentős különbségek mutatkoznak az oktatói fizetésekben. Míg a vezetők és a mesteroktató besorolású szakemberek jövedelme valóban emelkedett, addig a pályakezdők és középkategóriás oktatók esetében a növekedés mérsékeltebb. A Szakképzési Innovációs Tanács 2023-as jelentéséből kiderül, hogy a szakképzésben dolgozók átlagos bérének mediánja 480.000 forint körül alakul, ami elmarad a kommunikált átlagtól.
A béremelések forrását az Infotörvény alapján kikért adataink szerint 75%-ban központi költségvetési forrás, 25%-ban pedig az intézmények saját bevételei biztosítják. Ez a modell előnyös a piaci kapcsolatokkal rendelkező, ipari centrumokban működő intézményeknek, de hátrányos a kisebb, vidéki szakképzési centrumoknak. Az oktatóktól kapott visszajelzések alapján a béremelések nem egységes metodika szerint történtek, ami belső feszültségeket okoz.
A valóban versenyképes bérezés kérdésének megítéléséhez érdemes figyelembe venni, hogy a versenyszférában hasonló szaktudással rendelkező szakemberek átlagosan 15-30%-kal magasabb jövedelemre számíthatnak. A szakképzési rendszer átláthatósága és a bérezési rendszer továbbfejlesztése kulcsfontosságú a minőségi szakképzés fenntartásához és a szakoktatói utánpótlás biztosításához.
