A KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországon az üzemanyagárak 2025 első negyedévében átlagosan 15,3%-kal haladják meg az EU átlagot. A 95-ös benzin literje jelenleg 659 forintos átlagáron kapható, ami 58 forinttal magasabb, mint tavaly ilyenkor. Ez a tendencia különösen aggasztó a magyar háztartások számára, ahol a jövedelmek vásárlóerejéhez viszonyított üzemanyagár-teher az egyik legmagasabb Európában.
Az adatok elemzése során a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nyilvántartásait és a weekly-oil-bulletin.ec.europa.eu nemzetközi ár-összehasonlító adatbázisát használtam. A számok alapján hazánkban az üzemanyagárak a bruttó hazai termékhez viszonyítva 35%-kal nagyobb terhet jelentenek, mint például Ausztriában vagy Szlovákiában. Míg a környező országokban az átlagbér 3,2%-át költik üzemanyagra a polgárok, addig Magyarországon ez az arány 5,1%.
„A jelenlegi árkülönbség elsősorban az adóterhek és a hazai kiskereskedelmi árrés együttes hatásának tudható be”, nyilatkozta Dr. Kovács Tamás energetikai szakértő. Az üzemanyagárakat befolyásoló tényezők között jelentős szerepet játszik a jövedéki adó, amely a literenkénti ár közel 35%-át teszi ki, valamint az ÁFA, amely további 27%-ot jelent. Fontos megjegyezni, hogy a hazai árképzésben szereplő kiskereskedelmi árrés mértéke is magasabb a régiós átlagnál.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2024/16-os közleménye szerint az elmúlt évben 957 milliárd forint jövedéki adóbevétel származott az üzemanyagokból, ami a teljes költségvetés 3,2%-át tette ki. Ez az összeg közel azonos az oktatásra fordított teljes állami kiadással.
Az adatok tükrében a magyar fogyasztók számára kulcsfontosságú lenne az árak transzparenciájának növelése és a verseny élénkítése az üzemanyag-kiskereskedelmi piacon. A jelenlegi árszínvonal nemcsak a családi költségvetéseket terheli aránytalanul, hanem a gazdaság versenyképességét is rontja, mivel a fuvarozási és logisztikai költségek a végső termékárakban is megjelennek.
