Magyarország euróbevezetési mutatói továbbra is távol állnak a követelményektől, derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb konvergenciajelentéséből. Az államháztartási hiány 2023-ban elérte a GDP 6,7 százalékát, több mint kétszeresen meghaladva a maastrichti 3 százalékos kritériumot. Ugyanakkor az államadósság 73,5 százalékos szintje szintén jelentősen meghaladja a megengedett 60 százalékos határértéket.
A frissen közzétett költségvetési adatok alapján a 2025-ös euróbevezetés szakmailag megalapozatlan célkitűzés. „Az euróövezethez csatlakozás legalább 3-5 éves felkészülési folyamat, amely szigorú gazdaságpolitikai fegyelmet és makrogazdasági konvergenciát követel” – nyilatkozta Nagy Márton, a Közgazdasági Egyetem monetáris politika szakértője. A csatlakozáshoz szükséges kétéves ERM-II árfolyamrendszerben való részvétel még el sem kezdődött, ami önmagában kizárja a gyors bevezetést.
Az adatok mélyebb elemzése azt mutatja, hogy az inflációs mutatók javulása ellenére továbbra is kritikus a hosszú távú kamatok szintje. A 10 éves államkötvények hozama jelenleg 6,4 százalék körül mozog, miközben a referenciaérték 4 százalék alatt van. Ezek az adatok az Államadósság Kezelő Központ és az Eurostat nyilvános adatbázisaiban ellenőrizhetők.
A vizsgált mutatók közül Magyarország jelenleg csak az inflációs kritériumot teljesíti, amely idén 3,5 százalék körül stabilizálódott. A Költségvetési Tanács előrejelzése szerint azonban a költségvetési hiány 2024-ben is meghaladja majd a 4,5 százalékot, ami lehetetlenné teszi a maastrichti kritériumok teljesítését.
Az Állami Számvevőszék 2023/43-as jelentése emellett rámutatott: „A közpénzügyi egyensúly helyreállítása többéves, konzisztens gazdaságpolitikát igényel, amelynek hiányában az euróbevezetés irreális célkitűzés marad.” A 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási törvény) előírásainak betartása nélkül nem képzelhető el sikeres konvergenciafolyamat.
A transzparens adatok azt jelzik, hogy bármelyik politikai erő tesz is ígéretet a gyors euróbevezetésre, az állampolgároknak érdemes kritikusan vizsgálniuk az ehhez kapcsolódó gazdasági terveket. Sokkal reálisabbnak tűnik egy 2028-2030 közötti időhorizont, amennyiben a következő kormányzati ciklus alatt határozott fiskális konszolidáció valósul meg.
