Míg Magyarország 2024-ben a GDP mindössze 0,7%-át fordította vasúti infrastruktúra fejlesztésre, addig Lengyelország 2,1%-ot költött ugyanerre a Központi Statisztikai Hivatal és az Eurostat legfrissebb adatai szerint. Ez számszerűen 412 milliárd forintnyi különbséget jelent a két ország beruházási volumenében, lakosságarányosan kalkulálva.
A lengyel előretörés nem véletlen. Varsó 2021-ben elfogadott komplex vasútfejlesztési stratégiája 2030-ig 95 milliárd złoty (közel 8800 milliárd forint) beruházást irányoz elő, miközben a hazai Nemzeti Közlekedési Stratégia vasúti fejezete ennek alig egyharmadát tartalmazza. Az Állami Számvevőszék tavalyi jelentésében rámutatott: „A magyar vasúti pályahálózat 40%-a továbbra is sebességkorlátozás alatt áll, ami évente 6,4 millió óra utazási időveszteséget és 18,2 milliárd forint nemzetgazdasági kárt okoz.”
A két ország közötti különbség a tervek végrehajtásában is megmutatkozik. Az általam benyújtott közérdekű adatigénylésre kapott válasz szerint a MÁV 2023-ban a tervezett beruházások csupán 68%-át valósította meg, míg a lengyel PKP teljesítménye 91% volt. Varsó emellett sikeresen használja fel az európai forrásokat: az EU Helyreállítási Alapjából 12 milliárd eurót különítettek el vasútfejlesztésre, miközben a magyar RRF-terv vasúti komponense mindössze 2,5 milliárd euró.
„A vasúti infrastruktúra állapota és fejlesztési üteme közvetlen hatással van a regionális versenyképességre és a környezetterhelésre” – fogalmaz a Közlekedéstudományi Intézet legfrissebb összehasonlító elemzése. Az adatok szerint Lengyelország felújítási üteme háromszorosa a magyarnak: 2024-ben 780 km pályaszakaszt korszerűsítettek, míg itthon csupán 260 km-t.
A különbség különösen a határon átnyúló vasúti kapcsolatok fejlesztésében szembetűnő. Az Átlátszó Közlekedés adatbázisa alapján a lengyel-német, lengyel-cseh és lengyel-szlovák határszakaszokon összesen 18 határátmenet korszerűsítése zajlik, míg Magyarország mindössze 5 határátkelő fejlesztését végzi – ráadásul lassabb ütemben.
A vasúti fejlesztések terén kialakult lengyel-magyar olló 2025-ben tovább nyílik, hacsak nem történik érdemi fordulat a hazai beruházási politikában. Az állampolgároknak érdemes figyelemmel kísérniük a költségvetési törvényben elkülönített vasútfejlesztési források tényleges felhasználását és számonkérniük a 2021-ben ígért fejlesztések megvalósulását.
