Magyarország 2024-ben az előzetes adatok szerint 3250 milliárd forintos költségvetési hiánnyal zárt, ami a GDP 4,8%-át teszi ki – derül ki a Pénzügyminisztérium legfrissebb jelentéséből. Ez meghaladja a kormány által módosított 4,5%-os célt, és jelentősen túllépi az eredeti, 2,9%-os tervszámot. Az állami pénzügyi helyzet romlása különösen decemberben gyorsult fel, amikor egyetlen hónap alatt 1183 milliárd forintos deficit keletkezett.
A hiány növekedésének fő okai között a vártnál alacsonyabb adóbevételek és a kiugróan magas év végi kiadások szerepelnek. Az ÁFA-bevételek 387 milliárd forinttal maradtak el a tervezettől, miközben a honvédelmi kiadások 578 milliárd forinttal haladták meg az előirányzatot. A költségvetési adatok elemzéséhez az államháztartási törvény (Áht.) alapján közzétett havi jelentéseket használtam, amelyeket a kormányzati adatokkal és a Magyar Államkincstár nyilvántartásaival vetettem össze.
A magas deficit közvetlen hatással lesz az önkormányzatokra is, mivel a kormány már jelezte a helyi forrásallokáció szigorítását. „A fiskális konszolidáció részeként szükséges a helyi önkormányzati kiadások racionalizálása is” – olvasható a Pénzügyminisztérium stratégiai dokumentumában. Budapesten és a megyei jogú városokban ez fejenként akár 15-20 ezer forintos forráscsökkenést is eredményezhet a helyi közszolgáltatásokban.
Érdemes megjegyezni, hogy miközben a hiány jelentősen nőtt, az államadósság továbbra is 76,4% körül alakul a GDP arányában, ami még mindig 2,1 százalékponttal alacsonyabb a 2022-es értéknél. A pénzügyi transzparencia szempontjából fontos lenne, hogy a kormány részletesebb adatokat közöljön a túlköltekezés konkrét tételeiről, lehetővé téve a polgárok számára a közpénzfelhasználás hatékonyabb nyomon követését.
