Az elmúlt hónapok gazdasági adatai alapján Magyarország jelentős előrelépést tett a régiós versenytársakhoz képest. A legfrissebb KSH adatok szerint a magyar GDP 3,8%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, miközben a román gazdaság mindössze 1,2%-os bővülést mutatott. Ez a különbség különösen figyelemreméltó, mivel 2022-ben még Románia vezetett a növekedési rangsorban.
A gazdasági fejlődés mögött elsősorban a beruházások 14%-os emelkedése és az export 7,5%-os bővülése áll. A Pénzügyminisztérium által közzétett költségvetési adatok szerint az állami beruházások volumene is jelentősen, 22%-kal nőtt. Ezzel szemben a román beruházások mindössze 3,2%-kal emelkedtek, amit az Eurostat adatbázisában is ellenőriztem. A régió többi országával összevetve is kedvező a kép: Csehország 2,9%, Szlovákia 2,7%, míg Lengyelország 3,1%-os növekedést ért el az elmúlt negyedévben.
Különösen pozitív fejlemény, hogy az 1747/2023. kormányhatározat alapján végrehajtott fejlesztési programok hozzájárultak a munkanélküliségi ráta csökkenéséhez, amely jelenleg 3,2%. Ez az érték a régió legalacsonyabb mutatója, miközben Romániában 5,7%, Szlovákiában pedig 6,1% ez az érték. Az államháztartás hiánya ugyanakkor továbbra is kihívást jelent, a GDP 4,5%-át teszi ki, ami meghaladja az uniós átlagot és a maastrichti kritériumokat.
A magyar gazdaság helyzetét befolyásoló tényezők közül érdemes kiemelni az energiaárak alakulását és az infláció mérséklődését is. Az MNB legutóbbi inflációs jelentése szerint az éves infláció 3,1%-ra csökkent, ami 2022 óta a legalacsonyabb érték. „A külső egyensúly javulása és a termelékenység növekedése biztosíthatja a fenntartható növekedési pályát” – állapította meg a jegybank elemzése.
Az adatok mögé nézve látható, hogy a gazdasági teljesítmény javulása nem egyenletes az ország minden régiójában. Míg a közép-magyarországi térség és Nyugat-Dunántúl kiemelkedő növekedést mutat, az észak-magyarországi és dél-dunántúli területek lemaradása továbbra is jelentős. A polgároknak érdemes figyelemmel kísérniük a közpénzfelhasználás hatékonyságát és a fejlesztési források területi eloszlását, hiszen csak így biztosítható, hogy a gazdasági előrelépés előnyeiből minden régió részesüljön.
