Budapest önkormányzata 2024-ben 89,4 milliárd forintot költött egészségügyi ellátásra, amely 12,3 százalékkal haladja meg az előző évi keretösszeget. Az Állami Számvevőszék legfrissebb jelentése szerint azonban a főváros kórházaiban dolgozó orvosok és nőgyógyászok nem kaptak célzott képzést a mikrobiom-alapú diagnosztikai és terápiás szemléletről, miközben az antibiotikum-felírások száma 2023-ról 2024-re 7,8 százalékkal emelkedett a fővárosi rendelőintézetekben.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisából információszabadság iránti kérésünkre kapott válasz szerint 2024-ben összesen 2,1 millió alkalommal írtak fel antibiotikumot húgyúti fertőzésre Magyarországon. Ez népegészségügyi szempontból kockázatos tendencia, hiszen az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ ajánlása szerint a komplikációmentes esetek 40-60 százalékában elegendő lenne konzervatív kezelés. Az OKFŐ adatai azt mutatják, hogy a magyar orvosok 83 százaléka azonnal antibiotikumot ír fel, ami messze meghaladja a német 52 vagy az észt 48 százalékos arányt.
A költségvetési hatások jelentősek: egy tíz napos antibiotikum-kúra NEAK-finanszírozással átlagosan 4200 forintba kerül, míg a fitoterápiás alternatívák gyógyszerészeti ára 1800-2400 forint között mozog, és nem terheli a társadalombiztosítási kasszát. Ha a komplikációmentes esetek felében alkalmaznának konzervativabb protokollt, éves szinten mintegy 4,4 milliárd forint megtakarítás lenne elérhető. Az Egészségügyi Világszervezet 2023-as elemzése szerint az antibiotikum-rezisztencia miatt fellépő szövődmények kezelése további 18-22 milliárd forinttal terheli évente a magyar egészségügyet.
Debrecen városa transparency szempontból példaértékűen publikálja kórházai gyógyszerköltségeit: 2024-ben a Debreceni Egyetem Klinikája 1,2 milliárd forintot fordított antibiotikumokra, ami 9,1 százalékos növekedést jelent. A Klinika Gyógyszerészeti Bizottsága szerint a növekedés harmada elkerülhető lett volna szigorúbb indikációs protokollal. Miskolcon ezzel szemben az önkormányzat nem tette közzé a részletes gyógyszerköltség-adatokat, amit a Közbeszerzési Hatóság átláthatósági vizsgálata aggályosnak minősített.
A mikrobiom védelmének gazdasági relevanciája túlmutat az egyes betegek kezelési költségein. A KSH munkaerő-felmérése szerint 2024-ben 340 ezer munkanap esett ki visszatérő húgyúti fertőzések miatt, ami 8,9 milliárd forint termeléskiesést jelent. Az ismétlődő fertőzések nagy része mikrobiom-károsodáshoz köthető.
Az Info tv. alapján bekért egészségügyi protokollok azt mutatják: egyetlen magyar megyei kórház sem alkalmaz rutinszerűen mikrobiom-védő szemléletet a húgyúti fertőzések kezelésében. A polgároknak érdemes nyomon követniük önkormányzatuk egészségügyi kiadásait és számon kérni a költséghatékony, tudományos evidenciákon alapuló ellátási standardokat. A transzparens közpénzfelhasználás és a megelőzésre fókuszáló egészségpolitika együtt teremtheti meg a fenntartható közfinanszírozást.