Az Európai Unió országai között Magyarország államkötvényei bizonyultak a legkockázatosabbnak a befektetői percepció alapján – derül ki a legfrissebb piaci adatokból. A magyar tízéves államkötvények hozama jelenleg 6,8% körül mozog, ami 4,2 százalékponttal magasabb a német referenciahozamnál, és jelentősen meghaladja a régiós versenytársak mutatóit.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2024 harmadik negyedévében 75,6%-ra emelkedett, ami közel 2 százalékpontos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az Államadósság Kezelő Központ közlése alapján a devizaadósság aránya a teljes adósságon belül 29%-ra nőtt, ami növeli az árfolyamkockázatot.
A magas hozamkülönbözet az országkockázati felár növekedését tükrözi, amit részben a költségvetési hiány alakulása magyaráz. A pénzügyminisztériumi dokumentumok szerint a 2024-es költségvetési hiánycél az eredeti 2,9%-ról 4,5%-ra emelkedett, míg a 2025-ös prognózis 3,7% körül alakul. A nemzetközi hitelminősítők közül a Fitch legutóbbi jelentésében figyelmeztetett: „A magas államadósság és a jelentős külső finanszírozási igény sérülékennyé teszi a magyar gazdaságot a befektetői hangulat változásaira.”
Az Infotörvény alapján kikért adatokból megállapítható, hogy az elmúlt 12 hónapban a kamatkiadások a költségvetés 9,2%-át tették ki, ami historikus csúcsot jelent. A 2010-3128/KGF számú költségvetési beszámoló szerint ez 1.822 milliárd forintot jelentett, ami fejenként közel 190.000 forintos terhet jelent minden magyar állampolgár számára.
A magas finanszírozási költségek jelentősen szűkítik a fiskális mozgásteret az olyan kulcsterületeken, mint az oktatás vagy az egészségügy. A befektetők elsősorban az átlátható gazdaságpolitikát, kiszámítható költségvetési pályát és az uniós források lehívását biztosító reformokat várják, amelyek csökkenthetik az országkockázatot és ezáltal a finanszírozási költségeket.
