A magyar agrárszektor 652 milliárd forintnyi közvetlen EU-támogatásban részesült 2023-ban, ami a hazai mezőgazdasági termelés több mint 15%-át teszi ki a KSH adatai alapján. Ez a jelentős összeg most veszélybe kerülhet, miután Magyarország és Franciaország közös kezdeményezést indított az uniós agrártámogatások 2025 utáni szintjének megőrzéséért.
Az Agrárminisztérium közleménye szerint a két ország szakminiszterei egyetértettek abban, hogy az agrárköltségvetés csökkentése ellen határozott fellépésre van szükség. Adatelemzésünk azt mutatja, hogy a támogatások 10%-os csökkenése is mintegy 65 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a magyar gazdáknak, ami különösen a kisebb gazdaságokat hozná nehéz helyzetbe. Az Eurostat adatai alapján végzett összehasonlításunk rávilágít, hogy a magyar mezőgazdasági termelők uniós támogatásoktól való függése meghaladja az EU átlagát.
A közös agrárpolitika (KAP) támogatásainak jövője az Európai Bizottság költségvetési tervezési folyamatában dől el, ahol a 2021/2115. EU rendelet szerinti támogatási rendszert vizsgálják felül. Információkérési eljárásunk során megszerzett adatok alapján a magyar és francia gazdaszervezetek már 2023 őszén jelezték aggodalmaikat a tervezett költségvetési változtatások miatt. „A mezőgazdasági támogatások nem csak a gazdálkodók megélhetését, hanem Európa élelmiszer-önellátását és a vidéki területek fenntarthatóságát is biztosítják” – áll a közös nyilatkozatban.
A támogatások alakulása közvetlenül befolyásolja az élelmiszerárakat és a vidéki foglalkoztatást is. A Közös Agrárpolitika forrásainak esetleges átcsoportosítása vagy csökkentése ellen most először lép fel együtt Magyarország és Franciaország, ami jelzi a kérdés kiemelt fontosságát mindkét ország számára. Az állampolgároknak érdemes figyelemmel kísérniük a költségvetési tárgyalások alakulását, mivel ezek kimenetele alapvetően meghatározhatja a hazai élelmiszertermelés jövőjét és versenyképességét.
