Az Alkotmánybíróság döntése
Rendelet semmissége és retroaktív hatály
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a vitatott kormányrendeletet, amely korlátozta volna a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos bírói eljárásokat. retroaktív hatállyal érvényes, ami azt jelenti, hogy az eddigi és a jövőbeli perek is folytatódhatnak. A legfontosabb gyakorlati következmény: a helyi önkormányzatok továbbra is perrel támadhatják az adó beszedésének módját, és nem kellett a korábbi ügyeket megszüntetni.
Jogorvoslati eljárás és az OBT
Az Országos Bírói Tanács kezdeményezésére az AB azért semmisítette meg a rendelet kulcsfontosságú részeit, mert az OBT-nek nem biztosítottak lehetőséget a szakmai véleményezésre, ami az igazságszolgáltatást érintő szabályozás esetén kötelező eljárás lett volna. „A jogorvoslati kérelem megalapozott” – fogalmazott az Alkotmánybíróság. A döntés lényegében eltörli a kormányrendelet minden érdemi rendelkezését, így a bíróságnak joga maradt a kérelmek elbírálására. Fontos hangsúlyozni, hogy maga a szolidaritási hozzájárulás, mint önkormányzati kötelezettség továbbra is fennáll; a költségvetési tétel összege nem változott. A döntés elsősorban a bírósági védekezés lehetőségét állítja helyre a helyi önkormányzatok számára.
A döntés jogkövetkezményei
A legnagyobb és azonnali veszély tehát elhárult a helyi költségvetések számára: a most megsemmisített szabály alapján ugyanis az Államkincstárnak a múlt hónapban jogában állt volna egyszerre beszedni az elmaradt és az esedékes részleteket, ami Budapest esetében akár 15 milliárd forintot is jelenthetett volna. A mostani ítélet megerősíti: a helyi önkormányzatok jogorvoslati lehetőségeit nem lehet mellőzni törvényi rendelet alapján sem. A döntés után az érintett városok tovább folytathatják a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos jogvitáikat, bírósági úton keresve az egyeztetést az állammal.
A helyi költségvetésekre gyakorolt hatás
Veszélyek elhárítása és jogvita folytatása
A mostani ítélet megerősíti, hogy a helyi önkormányzatok továbbra is jogosultak jogi védekezésre a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos ügyekben, és az állam felé fennálló peres út áll nyitva előttük. A döntés után az érintett városok tovább folytathatják a jogvitáikat, bírósági úton keresve az egyeztetést az állammal.
