Magyarország az Európai Unió országai között a visszafogottabb antibiotikum-felhasználók közé tartozik – derül ki a legfrissebb ECDC (Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ) adatokból. Hazánkban az ezer lakosra jutó napi terápiás dózis 15,2, ami jelentősen elmarad az EU 19,3-as átlagától. Ez az adat különösen fontos az antibiotikum-rezisztencia elleni globális küzdelemben.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint a magyar antibiotikum-felhasználás szerkezete ugyanakkor problémákat mutat. Miközben a teljes mennyiség elfogadható, a széles spektrumú antibiotikumok aránya továbbra is magas, 45,7% – lényegesen meghaladva a 30% alatti ajánlott értéket. Ez növeli a rezisztens baktériumtörzsek kialakulásának kockázatát.
Az antibiotikum-fogyasztásban jelentős szezonális ingadozás figyelhető meg. A téli hónapokban akár 40%-kal magasabb a felhasználás a nyári időszakhoz képest, ami a vírusos légúti fertőzések antibiotikumokkal történő indokolatlan kezelésére utal. A NNGYK által működtetett Nemzeti Antibiotikum Surveillance adatbázisában jól látható, hogy a háziorvosok által felírt antibiotikumok 30-35%-a vírusos megbetegedések esetén kerül alkalmazásra, ami szakmailag nem indokolt.
Régiós összehasonlításban is mutatkoznak jelentős eltérések. Míg a közép-magyarországi régióban az ezer lakosra jutó napi antibiotikum-felhasználás 13,8 DDD, addig az észak-alföldi régióban ez az érték eléri a 18,2-t. A különbségek hátterében állhatnak eltérő orvosi gyakorlatok, társadalmi-gazdasági tényezők, valamint az egészségügyi ellátórendszer területi különbségei is.
Az egészségügyi hatóságok 2025-re a széles spektrumú antibiotikumok arányának 40% alá csökkentését és a indokolatlan felírások 25%-os mérséklését tűzték ki célul. Az Egészségügyi Minisztérium „Okos Antibiotikum-használat” programja keretében háziorvosoknak szóló képzéseket szerveznek, és tájékoztató kampányt indítanak a lakosság számára a megfelelő antibiotikum-használatról.
Különösen biztató, hogy a COVID-járvány alatt bevezetett fokozott higiéniai intézkedések és az antibiotikum-felírások szigorúbb ellenőrzése nyomán 2020 és 2023 között 12,4%-kal csökkent az antibiotikum-fogyasztás országos szinten. Ez azt mutatja, hogy célzott intézkedésekkel eredményesen csökkenthető a felesleges antibiotikum-használat.
