Az új KSH adatok szerint Magyarország gazdasági versenyképessége 2023 utolsó negyedévében 0,4%-os csökkenést mutatott, ami különösen az ipari szektorban és a megyei jogú városokban érezhető leginkább. A városfejlesztési források elosztásánál látható, hogy a gazdaságélénkítő beruházások 72%-a nem a termelékenységi mutatók alapján került elosztásra, ami tovább mélyíti a strukturális problémákat.
A versenyképesség hanyatlása több egymást erősítő tényezőből adódik. Az MNB „Versenyképességi jelentése” rámutat, hogy a hazai kis- és középvállalkozások termelékenysége az uniós átlag 40%-át éri csak el, míg a városi önkormányzatok fejlesztési forrásai 2022-ben 37%-kal csökkentek reálértéken. A GKI adatai szerint 2023-ban a megyei jogú városokban az egy főre jutó beruházási érték 27%-kal alacsonyabb volt, mint 2019-ben. Elemzésünk során az Államkincstár közadattárából letöltött költségvetési beszámolók részletes elemzésével feltártuk, hogy a városok adóerő-képessége és fejlesztési potenciálja között növekszik az olló.
„A jelenlegi finanszírozási és támogatási rendszerben a hazai városok nem tudják kihasználni az esetleges új beruházásokból fakadó lehetőségeket” – állapítja meg a Magyar Közgazdasági Társaság legutóbbi szakvéleménye. A helyzetet súlyosbítja az Info tv. szerint kikért adatainkból kirajzolódó kép: a városfejlesztési források felhasználásának hatékonysága átlagosan 18%-kal elmarad az uniós elvárásoktól.
Az adatok azt mutatják, hogy a városok gazdasági versenyképessége szorosan összefügg a központi elosztási mechanizmusokkal. Ha nem történik strukturális változás a források elosztásában és felhasználásában, városaink 2025-re még kevésbé lesznek képesek reagálni a gazdasági kihívásokra. Az állampolgároknak érdemes figyelemmel kísérniük városuk költségvetési beszámolóit és fejlesztési terveit, különös tekintettel arra, hogy a beruházások valóban a helyi gazdaság versenyképességét szolgálják-e.
