Már az év első hónapjaiban komoly kihívásokkal néznek szembe a magyar gazdák: az aszály veszélye ismét itt van. A januári havazás ellenére idén az egyik legszárazabb évkezdetről beszélnek a szakemberek. A 10 fok körüli nappali hőmérséklet miatt a munkák korán megkezdődtek a földeken, és a termelők most várják az esőt.
Az aszály tavaly is jelentős károkat okozott a magyar növénytermesztésben. A Groupama Biztosító adatai szerint összes kárkifizetésének 39 százaléka kapcsolódott az aszályhoz. A jégeső 22, a vihar 20, a tavaszi fagy pedig 13 százalékot tett ki. Békés vármegyében a legsúlyosabb a helyzet, oda irányult tavaly a kárkifizetések 18 százaléka. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye következik 17 százalékkal, majd Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék 11 és 8 százalékkal.
„A növénybiztosítások sajátossága, hogy a szerződés a teljes termelési évre szól” – mondja Kókai Gábor, a Groupama Biztosító mezőgazdasági ágazatvezetője. A biztosítók az adott növénykultúra és kockázat alapján számolják ki a díjat. Ez függetlenül attól történik, hogy márciusban vagy májusban köti-e meg a termelő a szerződést. Az állami kárenyhítő juttatás is csak akkor vehető igénybe, ha a káresemény előtt már megkötötték a biztosítást.
A kultúránként eltérő az érintettség: a kárkifizetések 48 százaléka a kukoricát érte. A napraforgó 14, az őszi káposztarepce 10, az alma pedig 9 százalékban szenvedett károkat. Szakértők szerint már sokadik éve százmilliárd dollár felett van az az összeg, amit a biztosítók világszerte természeti károk miatt kifizetnek. Tavaly Európában a legnagyobb veszteségeket a nyári heves zivatarok és jégesők okozták.
Érdemes minél előbb megkötni a teljes évre szóló növénybiztosítást. A tavaszi fagykárok veszélye is évről évre visszatér. A gazdálkodók így védhetik termésüket és megélhetésüket a kiszámíthatatlan időjárás ellen. Az idei év éppúgy aszállyal indult, mint a tavalyi – a szakemberek szerint ez a trend tartósan velünk marad.
