Az Európai Központi Bank márciusi inflációs terve veszélybe került a közel-keleti konfliktus miatt. Jánisz Szturnárasz görög jegybankelnök bukaresti konferencián figyelmeztetett: az EKB Kormányzótanácsa kész gyors kamatemelésre, ha az áremelkedési nyomás újra erősödik. Az euróövezeti infláció jelenleg a 2 százalékos célérték közelében stabilizálódott, de egy elhúzódó közel-keleti háború ezt gyorsan megváltoztathatja.
Szturnárasz, aki az EKB Kormányzótanácsának tagjaként nyilatkozott, konkrétan megfogalmazta a jegybank dilemmáját. „Ha az inflációs folyamatok begyorsulnak, akkor az EKB-nak gyorsan kell lépnie” – idézte a Reuters. A görög jegybankár magyarázata szerint a késlekedés azzal a kockázattal jár, hogy az áremelkedési nyomás tartósan beépül a gazdasági szereplők várakozásaiba. Ezt nevezzük másodkörös inflációs hatásnak, amikor a vállalatok automatikusan beemelik a magasabb költségeket az árakba, a munkavállalók pedig béremelést követelnek. Az EKB elemzései szerint az euróövezet alapforgatókönyvénél kedvezőtlenebb makrogazdasági környezettel nézhet szembe. Ez egyidejűleg gyengébb növekedést és tartósan magasabb inflációt jelentene – a monetáris politika szempontjából a legrosszabb kombináció.
Christine Lagarde EKB-elnök korábban már jelezte a kamatemelési készséget, ha a konfliktus tartósan felhajtja az árakat. Az elmúlt két évben az euróövezet jelentős inflációs hullámot élt át, amely tetőpontján 10 százalék fölé emelkedett 2022-ben. Az EKB akkor agresszív kamatemelésekkel válaszolt, amely mostanra eredményre vezetett. A fogyasztói árak emelkedése 2024 óta a 2 százalékos célérték közelében ingadozik, ami éppen azt a stabilitást jelenti, amit a jegybank fenntartani szeretne.
A görög jegybankelnök ugyanakkor hangsúlyozta az EKB felkészültségét. Az elmúlt időszakban a jegybank jelentősen elmélyítette tudását a közvetett hatásokról és másodkörös transzmissziós mechanizmusokról. Ez azt jelenti, hogy az EKB szakemberei pontosabban tudják modellezni, hogyan terjednek át az energiaár-sokkok a gazdaság többi szektorába. A tapasztalat értékes: a 2022-es energiaválság alatt szerzett ismeretek most gyorsabb reagálást tesznek lehetővé, ha a közel-keleti feszültségek az olajárakra is átgyűrűznének.
Az adatok azt mutatják, hogy az EKB mozgástere korlátozott. Az euróövezet gazdasági növekedése lassú, egyes tagállamokban stagnálás vagy enyhe recesszió tapasztalható. A kamatemelés ilyenkor tovább gyengíti a konjunktúrát, hiszen drágítja a hiteleket vállalatok és háztartások számára egyaránt. Ugyanakkor az infláció elszabadulása még nagyobb kárt okozhat a vásárlóerőben és a társadalmi stabilitásban.
A jegybanki kommunikáció jelenleg óvatos egyensúlyozást tükröz. Az EKB nem akar pánikot kelteni, de jelezni kívánja cselekvőképességét. Az euróövezeti polgárok számára a legfontosabb kérdés, hogy a stabilitás fenntartható-e külső sokkok közepette. A közel-keleti helyzet alakulása határozza meg, hogy az infláció visszatér-e, vagy a jegybank megőrizheti a nehezen kivívott árstabilitást.
