A magyar vasútgyártás talán legfontosabb helyszínén, Dunakeszin, történtek mostanában alapvető változások, amelyek messze túlmutatnak egy gyár sorsán.
Kormánydöntés és állami beavatkozás Dunakeszin
Az elmúlt hónapokban a Ganz-MaVag International és a Dunakeszi Járműjavító (DJJ) felszámolás alá került, egy olyan egyiptomi megrendelés miatt, amely eredetileg sikert ígért. A kormány azonban úgy döntött, nem hagyja veszni a projektet és a hozzá kapcsolódó szakértelmet.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium által irányított MÁV-csoport összesen 28 milliárd forintot fektetett a megmaradt értékek megvásárlásába. Ez azt jelenti, hogy az ingatlanokat, a termelőeszközöket és magát az egyiptomi szerződést új, állami tulajdonú cégekbe helyezték át. Hegyi Zsolt, a MÁV vezetője hangsúlyozta, hogy ez egy kormányzati döntés végrehajtása volt, amelynek célja a veszteség minimalizálása. „Ha ezt sikerül megmenteni, és Dunakeszi újra dolgozik, az mindenképpen érték a magyar vasúti közlekedésnek” – mondta Hegyi.
A helyzet azonban rendkívül bonyolult. A korábbi beszállítók, akik milliós beruházásokat hajtottak végre, még mindig várnak a kifizetésekre, és a bizalom helyreállítása kulcsfontosságú lenne egy újraindításhoz. Szabó Gergő, a Ganz KKK Csoport vezetője, amelyik jelentős beszállító, úgy véli, hogy a projekt megmentéséhez a két fő vasúti kapacitás, Dunakeszi és Szolnok összehangolt munkája lenne alapvető. „A hazai szakemberekben van elszántság, hogy ezt a projektet valahogy megmentsék” – mondta a Telexnek.
A beszállítók helyzete és a kilátások
A kormányváltás új kérdéseket vet fel: ki vállalja a felelősséget, és hogyan lehet újra munkára fogni az elkeseredett beszállítókat? A szakemberek szerint a folytatáshoz még további tízmilliárdokra lenne szükség, de ha nem történik semmi, a végveszteség sokkal nagyobb lehet, nem beszélve a hazai vasúti karbantartás súlyos problémáiról. A döntés időérzékeny, mert az értékes szakmai tudás és a munkalehetőségek állnak kockán.
