A legfrissebb beszerzésimenedzser-indexek szerint az európai feldolgozóipar szállítási ideje 2022 nyara óta a legnagyobb mértékben nőtt, miközben az Egyesült Királyságban a beszerzési árak három évtizede nem látott ütemben emelkednek. Az S&P Global előzetes adatai azt mutatják, hogy a közel-keleti konfliktus okozta logisztikai zavarok Európát sújtják a legérzékenyebben, míg Japán és Ausztrália szállítási időkben csak minimális romlást jeleztek.
Az Egyesült Királyságban a feldolgozóipari beszerzési árak havi növekedése 1992 októbere óta nem tapasztalt szintet ért el. A szállítási idők ugyanebben az időszakban 2022 júliusa óta a legnagyobb mértékben lőttek ki. A UBS Bank elemzése szerint a jelenség elsődleges oka, hogy az ázsiai szállítmányokat a Jóreménység foka felé terelik át. Emellett a közel-keleti petrolkémiai beszállítóknál bekövetkezett termelésleállások is nehezítik az alapanyag-ellátást. Az euróövezetben szintén súlyos hatások jelentkeznek: a szállítási idők 2022 augusztusa óta nem növekedtek ilyen mértékben.
A beszerzési árak emelkedése az euróövezetben 2023 februárja óta nem volt ennyire dinamikus. Fontos azonban kontextusba helyezni az adatokat: a szállítási idők jelenlegi romlása csupán negyede annak, amit a 2021-2022-es ellátásilánc-válság során mértünk. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi helyzet súlyos, de korántsem tekinthető katasztrofálisnak. Az S&P Global módszertana szerint a beszerzésimenedzser-index adatokat több száz vállalat beszerzési vezetőinek előzetes jelentései alapján számítják ki. Az index 50 feletti értéke bővülést, az alatti pedig visszaesést jelez.
A világ többi részén eltérő kép rajzolódik ki. Japánban a BMI-adatok nem jeleztek szállítási időkkel kapcsolatos jelentős problémákat, bár a beszerzési árak emelkedését ott is regisztrálták. Az Egyesült Államokban az S&P Global közleménye ugyan az európaihoz hasonló hangsúllyal számolt be szállítási fennakadásokról, a tényleges adatokban ez kevésbé volt látványos. A jelentés 2022 októbere óta a legszélesebb körű zavarokat említette, de a konkrét számok mérsékeltebb hatást mutatnak. Ausztráliában sem számoltak be a szállítási idők növekedéséről, viszont a feldolgozóipari költségek három éve nem tapasztalt mértékben ugrottak meg.
A földrajzi különbségek mögött részben az áll, hogy Európa sokkal inkább függ a Szuezi-csatornán áthaladó szállítmányoktól, mint más gazdasági régiók. Az ázsiai beszállítók többsége hagyományosan ezen az útvonalon szállítja áruit európai partnereinek. A Jóreménység foka felé történő átirányítás jelentősen meghosszabbítja a szállítási időt és növeli a költségeket. Az európai vállalatok készletgazdálkodási stratégiája is sérülékenyebbé teszi őket: a just-in-time rendszerek miatt kevesebb tartalék áll rendelkezésre ellátási zavarok esetén.
Az adatok egyértelműen mutatják, hogy a szállítási fennakadások jelenleg Európát sújtják a leginkább, míg a magasabb beszerzési költségek hatása már globálisan érzékelhető. Érdemes figyelemmel kísérni a következő hónapok BMI-adatait, amelyek megmutatják, hogy a jelenlegi zavarok átmenetiek vagy tartósak lesznek. A vállalatok rugalmassága és az ellátási láncok diverzifikálása kulcsfontosságú lesz a jövőbeli sokkhatások mérséklésében.
