A forint árfolyama március első napjai óta nem látott szintre erősödött az euróval és a dollárral szemben, az MNB hivatalos devizapiaci adatai szerint egy hét alatt mintegy 6 egységgel csökkent a közös európai fizetőeszköz jegyzése. A magyar deviza teljesítménye rávilágít arra, hogy a kormányzati költségvetés külföldi finanszírozási költségei és az állampapírok kamatterhelése milyen mértékben függ a nemzetközi befektetői hangulattól.
Az euró árfolyama 390-es szintről 384,3-ra mérséklődött a hét során, míg a dollár jegyzése 338-ról 332-re csökkent a Magyar Nemzeti Bank napi fixing adatai alapján. A devizapiaci elmozdulás közvetlen hatással van az államháztartás finanszírozási terheire: minden egységnyi forint-erősödés csökkenti a devizában denominált államadósság forintban kifejezett értékét. Az Államadósság Kezelő Központ legfrissebb adatai szerint a bruttó államadósság mintegy 30 százaléka devizakötvényekben áll fenn. A forint erősödése rövid távon tehát javítja a költségvetés mérlegét, ugyanakkor a devizaárfolyam-ingadozás rámutat az államháztartás külföldi tőkétől való függőségére is.
A devizapiaci mozgások mögött elsősorban külső tényezők állnak, a hazai gazdaságpolitikai döntések szerepe korlátozott. A nemzetközi hírek hatása a forintra azt jelzi, hogy a magyar deviza különösen érzékeny a globális kockázatvállalási hajlandóság változásaira. Elemzői becslések szerint a feltörekvő piaci devizák közül a forint volatilitása az elmúlt években az átlag feletti kategóriába tartozott. Ez részben annak tudható be, hogy a magyar állampapírpiac jelentős hányada külföldi befektetők kezében van. A Pénzügyminisztérium adatközlései alapján ez az arány 20-25 százalék körül mozog, ami azt jelenti, hogy külső sokkokra gyorsabban reagálhat a devizaárfolyam.
A forint mostani erősödése technikai szempontból pozitív, de az államháztartás szerkezeti problémáit nem érinti. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentése felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdaság növekedési kilátásai és az árstabilitás fenntartása nagyobb mértékben függ a hazai költségvetési egyensúlytól, mint a rövid távú devizapiaci hullámzásoktól. A mai napon publikálásra kerül a kormányzati szektor egyenlege is, amely konkrét adatokkal szolgál az államháztartás márciusi helyzetéről.
A devizaárfolyam-ingadozás rámutat egy alapvető kérdésre: mennyire függ a magyar gazdaság stabilitása külső tényezőktől. Az átlátható költségvetési gazdálkodás, a devizakitettség csökkentése és a hazai finanszírozási források bővítése hozzájárulhat ahhoz, hogy az államháztartás kevésbé legyen kiszolgáltatva a nemzetközi piacok hangulatváltozásainak. A polgárok számára mindez azt jelenti, hogy érdemes figyelemmel kísérni nem csak a devizaárfolyamokat, hanem az állam adósságszerkezetét és finanszírozási forrásait is.
