Az Európai Unió 2025-re tervezett autóipari vámintézkedései jelentős átrendeződést hozhatnak a hazai járműgyártásban. A KSH legfrissebb adatai szerint a magyar export 20,4 százalékát adja az autóipar, ami 2023-ban mintegy 12.800 milliárd forintnyi értéket jelentett. A szektorban közel 155 ezren dolgoznak, így a készülő EU-s döntés nemzetgazdasági szinten is meghatározó.
Az új vámszabályozás, amely elsősorban a kínai elektromos járművek behozatalát korlátozná, különleges lehetőséget kínál Magyarországnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium elemzése szerint a kínai gyártók európai beruházásai felgyorsulhatnak, hogy elkerüljék a várhatóan 20-25%-os importvámokat. Hazánk földrajzi elhelyezkedése és beruházásbarát környezete miatt előnyben lehet a telephelyválasztásnál.
A helyzetet bonyolítja, hogy a magyar autóipar jelentős része német tulajdonú vállalatokon keresztül működik, amelyek szintén érintettek a kínai kapcsolatokban. Az Infotörvény alapján kikért minisztériumi dokumentumok szerint a kormányzat már 2023 végén megkezdte a felkészülést az új helyzetre, több kínai akkumulátor- és autóipari szereplővel tárgyalva új beruházásokról.
„A jövőbeni vámintézkedések felgyorsítják a kínai járműipari vállalatok európai üzemépítési döntéseit, ebben Magyarország kiemelt célpont lehet” – olvasható a Gazdaságfejlesztési Minisztérium stratégiai dokumentumában. Az elemzés szerint a debreceni, kecskeméti és szegedi ipari parkok bővítése már részben erre a forgatókönyvre készül.
A szakértők szerint a kulcskérdés az lesz, hogy a hazai beszállítói hálózat mennyire tud kapcsolódni az új struktúrához. Az Ágazati Készségfejlesztési Tanács adatai alapján legalább 5-7 ezer magasan képzett szakemberre lenne szükség a várható beruházásokhoz, ami az oktatási rendszer számára is kihívást jelent. Érdemes lesz figyelni, hogy a vámszabályozás végleges formája milyen feltételeket szab az európai gyártáshoz, és erre hogyan reagálnak a magyar gazdaságpolitika alakítói.
