A magyar költségvetés legfrissebb adatai szerint az államháztartási hiány 2023-ban elérte a GDP 6,7%-át, ami jelentősen meghaladja az euróövezethez csatlakozáshoz szükséges 3%-os küszöböt. A konvergencia-kritériumok teljesítésétől továbbra is távol állunk, miközben a kormányzati kommunikáció óvatosan, de egyre gyakrabban említi 2030-at lehetséges céldátumként.
A Magyar Nemzeti Bank januárban közzétett versenyképességi jelentésében rámutat, hogy az euró bevezetése előtt Magyarországnak tartósan javítania kell gazdasági fundamentumait. Elemzésünk során megvizsgáltuk a közép-európai országok euróbevezetési tapasztalatait, különös tekintettel Horvátországra, amely 2023-ban sikeresen csatlakozott az eurózónához. A horvát példa azt mutatja, hogy a stabil költségvetési pálya és az ERM II árfolyam-mechanizmusban töltött minimum kétéves időszak elengedhetetlen a sikeres átmenethez. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint Magyarország államadóssága jelenleg a GDP 73,5%-a, ami szintén meghaladja a maastrichti 60%-os határértéket. A jelenlegi fiskális pálya mellett minimum 4-5 év szükséges ennek érdemi csökkentéséhez.
„Az euró bevezetése nem cél, hanem eszköz a hosszú távú gazdasági stabilitás és versenyképesség biztosításához” – fogalmazott a Költségvetési Tanács legutóbbi elemzésében. A sikeres csatlakozáshoz nemcsak a formális konvergencia-kritériumok teljesítése szükséges, hanem a gazdaság szerkezeti felkészítése is. A KSH adatai szerint a hazai kis- és középvállalkozások euróban denominált ügyletei már most meghaladják a 35%-ot, ami jelzi a gazdaság euróizációjának előrehaladott állapotát.
A 2030-as csatlakozás technikai értelemben lehetséges, de ehhez már 2027-től kezdődően szigorú költségvetési fegyelemre és az ERM II-be való belépésre lenne szükség. Az átlátható, tényalapú euró-csatlakozási stratégia kidolgozása elengedhetetlen, hogy az állampolgárok nyomon követhessék a folyamat előrehaladását és felkészülhessenek a valutaváltás gyakorlati következményeire.
