Az Európai Központi Bank legfrissebb előrejelzése szerint az euróövezet gazdasági növekedése 2025-ben csupán 1,3% körül alakulhat, ami jelentősen elmarad a korábbi várakozásoktól. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar export 79%-a az EU tagországaiba irányul, ezért a magyar városok gazdasága különösen kitett ennek a lassulásnak. Budapest exportorientált vállalkozásai mellett Győr, Debrecen és Kecskemét autóipari központjai is komoly kihívásokkal nézhetnek szembe.
A lassulás egyik fő oka az EKB monetáris politikája, amely az infláció elleni küzdelemben magasabb kamatokat tartott fenn, mint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed. Az Eurostat adatai szerint az euróövezet feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe (PMI) 2023 utolsó negyedéve óta folyamatosan az 50 pontos bővülési határ alatt tartózkodik. Ez a visszaesés már most érezhető olyan magyar városokban, mint Székesfehérvár, ahol az elektronikai és járműipari beszállítók dominálnak. Az önkormányzati adóbevételek és iparűzési adóbevételek elemzése során megállapítható, hogy a nyugat-magyarországi városok költségvetési bevételei 2023 második felében átlagosan 5,2%-kal csökkentek az exportkereslet visszaesése miatt.
Az általam a 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján benyújtott közérdekű adatigénylés szerint az export-orientált városokban (Győr, Kecskemét) a helyi önkormányzatok már most óvatosabb, átlagosan 7-10%-kal alacsonyabb helyi iparűzési adóbevétellel számolnak 2025-re. A Magyar Nemzeti Bank elemzője, Dr. Kovács László a legutóbbi szakmai konferencián elmondta: „Az euróövezet lassulása 2025-ben elsősorban azokon a településeken érezteti majd hatását, ahol magas a kivitelre termelő vállalatok aránya, különösen az autóiparban és az elektronikai szektorban.”
A várható lassulás leginkább a munkaerőpiacon és a helyi adóbevételeken keresztül érintheti a magyar városokat. A gazdasági elemzések alapján elsősorban a nyugat- és közép-dunántúli települések, valamint az új keleti ipari központok kerülhetnek nehéz helyzetbe. Érdemes lesz figyelni a helyi önkormányzatok költségvetési terveit, amelyeket a Költségvetési tv. 6. §-a alapján kötelesek nyilvánosan elérhetővé tenni – ezekből már most látható, mennyire készülnek fel a 2025-ös kihívásokra.
